Fekete Lajos: A hódoltság török levéltári forrásai nyomában. Szerk. Dávid Géza. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 6.)

A fethnáméról: MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei XIX (1962), 65-117

A FETHNA&fÉRÓL 75 Uzun Hasan-n&k, arabul Hasan-i Tavil-ndk, perzsául Hasan-i Dirâznak, ami magyarul annyit jelent, hogy „Hosszú Hasan", „Magas Hasan". A történelmi irodalom az európai tájakon Uzun Hasan-nak nevezi. Jelmondata pedig ugyanaz volt, ami hatszáz évvel régebben Hárün al-Rasidnak, Nagy Károly kortársának is jelmondata volt: „A Kegyes Királyban bizakodó". A fentiekkel nemcsak Uzun Hasan kettős fethnáméjának a szerkezetét és tartalmát ismertettem, hanem általában a többi fényképi hasonmásban ismert fethnáme szerkezetét, és tártalmának alkalomszerű lényegét is. A fethnáme szerkezete ugyanis mindig ugyanaz. A vallási jellegű bevezető elmélkedést követi az események hírbeli közlése, vagyis a katonai siker elmondása, barátnak biztatásul, ellenségnek, riválisnak intő szóul, és befejezésül a hálaadó Tedeum; esetleg még a dátum, és a lapszélén mellékes megjegyzés, hogy a levelet küldője kire bízta. Bár a fethnáme szövege mindig megtisztelően terjedelmes, reális híranyaga általában nagyon csekély. A bogdáni fethnáméban csak az ország (Bogdán, Qara Bogdán) van megnevezve. A várnai fethnáme 60 írott sorában, (ami kitölt vagy öt-hat nyomtatott oldalt)' csak annyi a reális közlés, hogy az ellenség YánöS (azaz Hunyadi János) vezetése alatt Edirne irányában előre nyomulva, vereséget szenvedett, hadseregét a győzelmes gázik megsemmisítették, Üngürüs királyát megölték; a királyt nem nevezi meg, Várna nevét nem említi. Az eigribuzi fethnáméból csak az derül ki, hogy az oszmánik megtámadták Eigribuzt, a hitetleneknek egy szigeten épült erős várát, s azt a felmentő sereg beavatkozása dacára elfoglalták; a török vezér meg van nevezve, az ellenségből senki. Uzun Hasan gürgistánifethnáméjában csak az ország neve (Gürğistân),Hl. Mehmed egri fethnáméjában csak Eger neve (Eğri) van megadva, helynév említése nélkül a mezőkeresztesi ütközet hullámzó menete van érintve, s a törökök győzelme földön túli hatalmak tényleges beavatkozásával van indokolva. Több reália nem található bennük, s dátum is ritkán. Uzun Hasan kettős fethnáméja az események részleteinek közlésében is felette áll a többi fethnáménak. A hírbeli közlés motiválása szabályszerűen azonos. A fethnáme kibocsátója mindig védekező fél, és isteni parancsot teljesít, önmagát és a mohamedán vallás szabadságát védte I. Murád szultán 1415-ben, amikor Bogdán ellen indult, II. Murád 1444-ben, amikor Hunyadi János betörését védte ki, s II. Mehmed is 1472-ben, amikor Eiğribuz ellen támadt; a kaukázusi tájakon Uzun Hasan háborúja Gürğistân ellen azért volt „szent háború", mert Gürğistân lakosai káfirok voltak, Hasan 'Ali ellen azért, mert ez támogatta a gyaurokat; különben ő, népével együtt eretnek volt, siíta volt; s védekező háború volt a Timurída Abü Sa'id ellen vezetett háborúja is; III. Mehmed ugyanígy vallási jeligével indokolta hadjáratát az egri fethnáméban, hogy Alláh parancsa így szól: „Harcoljatok Alláh útjain", s mint minden mohamedán uralkodó, 135