Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)
Oszmán-török nyelvtörténet - Bulgária török nyelvjárásainak felosztásához: MTA I. Oszt. Közi. X (1956), 1-60
.Y» Ezzel szemben a gagauzban és a KOWALSKI által nem kutatott kelet ruméliai nyelvjárásokban vannak szórványos esetek, mikor a ynr praesens -y alakban jelenik meg. L. A. POKROVSKAJA, a szovjet akadémia Nyelvtudományi Intézete török szektorának egyik munkatársa Moszkvában, nrra figyelmeztetett, hogy a moldvai és ukrajnai köztársaság bizonyos gagauz falvaiban megvan a y-pracsens. C> Vulkanestíban ilyeneket jegyzett fel : gtiiy 'jön', reriy 'ad', laf ed'xy 'beszél', büriy 'ordít', iviy 'leszáll', vrul'iy 'megsebesül', sul'iy 'itat', atl'iy 'ugrik', nliy 'sír' (sula-, atla-, (da- igékből), rí giy 'kimegy'. Ilyen alakokat jegyzett fel Kotlovina, Kuréu (Vinogradovka) és Avdarma falvakban is. Vulkanestíban, Kotlovinában és Kurcuban — mondja L. A. POKROVSKAJA — a beszédben szinte kizárólagosan a y-praesenset használják. (A vokalizmus miatt idézek két avdarmai alakot: rarpxy 'kiöblítik', biciylar 'aratnak'.) Ezen kívül L. A. POKROVSKAJA feljegyezte a következő alakokat, melyek közül többnek a vokabzmusa eltér az aoristos vokalizmusától s melyeknek végéről a -y elmaradhat: gele(y) 'jön', qalqi(y) 'feláll', dure(y) 'áll', pine(y) 'felszáll', gide(y) 'megy', qali(y) 'marad'. A y elmaradása a y praesensben — különösen i után — a nyugat-ruméliai nyelvjárásokban is előfordul. Megtaláljuk azután a y-praesenset Bakikban, ahol 1954-ben feljegyeztük, hogy a yor-praesens ismeretlen s helyette ilyen alakok használatosak : gidi yim, -ysin, -yi, -yiz, -ysiniz, -yler 'megyek stb.'. Figyelemre méltó a -yi és -y alakok váltakozása ugyanabban a paradigmában. Ez is arra mutat, hogy a -y szuffixum -yi (< -yir)-bői keletkezett. Stara Zagorában ezt a mondatot jegyeztük le: yapqisini-da aliylar 'nyernek [a birkától] gyapjút is'. Itt a geli yorum, -rsun, -r, -fuz, -rsunuz, -rlar paradigma mellett ez is él : geliyom, -yon, -yo,-yoz, -yonuz, -yortar' jövök stb.'. Sajátságos esetünk volt Slivenben. Nagyobb társaság gyűlt össze a kikérdezésnél és a társaság több fiatal tagja azt állította, hogy ők használják ezt a praesens-formát: yaia yim 'élek', -ysin, y, -yiz, -ysiniz, -ylar, — sevi yim 'szeretek', -ysin, -y, -yis, -ysinis, -yler. Feljegyeztük tőlük ezt a mondatot: o Burgazda yaiay 'ő Burgasban él'. Az idősebb emberek kétségbe vonták hogy ez az alak megvolna Slivenben. Itt a rendesen használt praesens-forma : sevi yom 'szeretek', -yon, -yo, -yos, -yonus, -yo Tlar. Itt említem meg, hogy a y praesens megvan azerbajdzsáni területen is. L. F OB . Myr. rpynnbi a3ep6. H3. 114. 1.: aleyam káleyüm alrysan küleysan aley küley aleyux kale yük' aleysuz küleysüz aley kül ej 83
