Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Oszmán-török nyelvtörténet - Bulgária török nyelvjárásainak felosztásához: MTA I. Oszt. Közi. X (1956), 1-60

.Y» IV. A NYUGAT RUMÉLIAI NYELVJÁRÁSOK KA IT SO LA TA ÉS/. A KKELÉTI A .V/l TÚL l A N YEL I J,í R. İSA l IM L A nyugat-riimélini és nz északkelet anatóliai nyelvjárások között egyezések vannak. Ezek az egyezések olyan természetűek, hogy a két nyelvjárásterület között történeti összefüggést kell feltennünk. Az egyezések nem lehetnek a véletlen következményei. Hogy teljes világossággal lássuk a dolgot, szükség volna különösen az illető anatóliai nyelvjárusok részletes monográfiájára, a szóban forgó jelenségek előfordulásának térképeken való szemléltetésére. Ügy látom azonban, hogy PISAREV leírása a trapezunti ésrizei nyelvjárásról (Zap. Vost. Otd. XIII, 173 skk.), továbbá RASANEN és CAFEROÓM' terjedelmes nyelvjárási szövegei elegendő anyagot nyújtanak a fenti tétel bebizonyítására.

1 1. A szóvégi », ti, ü PISAREV két epikus szövegében rendesen nem változik, de a nyelvtani vázlatban (175. 1.) ott van a qapi szó (közny. qapt) a következő ragozási alakokkal : qapirtin, qapiyc, qapiyi, — emellett ott van a qiz 'leány' szó, melynek ragozási alakjai : q'izin, qize, qizi, qizde. A -li, -li, -lu, -lü képző PiSAREvnél -li alakban van meg (175. 1.): atli 'lovas', buynuzli 'szarvas' ('poraruft'), yanaqli 'arcú', qirmtzi yanaqli 'piros arcú'. Történetileg a -H-hez tartozik a necessitativus : yapmalı, baxmali (170. 1). Azokban a különösen értékes, dalokat és közmondásokat tartalmazó 8züvcgekl>eii, melye ket PISAREV a 178—181. lapokon közöl, ilyen alakokat találunk : xovardasini 'a könnyelműeket' (178), yall—yali 'a part mentén', boyali 'festett', hayli 'termetű' (179), tablali 'sapkás', arabasini 'kocsiját', yoli 'az utat" (180), quri 'száraz' (181) s ezek mellett ilyeneket : aia'i 'le', SaSafunu - car hifi ni, diiari 'ki' (178), onu 'azt' (179), oldu 'lett' (180). RÁsÁNENnél (Chansons) a köznyelvi szóvégi i, u, ii1 rendesen i képviseli : qari 'havat' (26 : 9), qaldi 'maradt' (12 : 9), varrni 'van-e?' (12 : 10), qurukli 'felállították' (12:16), olurdi 'történt' (12:18), oldi 'lett' (16: II), Dürdi 'összehajtotta' (34 : 2), yüzümi 'arcomat' (32 : 9). Kivételcsen vannak itt ilyen alakok is : q'onayi 'a konakot' (12 : 30), yemeyi 'az ételt' (14 : 6 ; itt szabályosság van, 1. RASANEN, 8. 1. lent), onumu 'őtet?' (24 : 7), türkü 'dal' (32: 18, de 44: 11 : türkiyyi 'a dalt*), Cop'eyi kutyája' (Máni Lieder, 106. sz.). CAFEROQLunál a Trapezunti vilajetben feljegyzett Fisig 'A macska' c. elbeszélésben szóvégi 1 van a következő adatokban (Kuzey-Doğu İAT) : I MABTTI RASANEN, Eine Samrnlung von A/flai-Liodcni aus Anatolion. Helsinki (Sooiétá Finno-Ougrionno), 192ö. JSFOuXLI. — —, Chansons populaires turquos du noisiest de l'Anutolie. Helsingforsiae (Socio t us Orientális Fonniea), 1931. Studia Orientalia IV 2. — —, Türkisohe Spraohprobon aus Mit tel-Anatolion. Helsinki — Leipzig (Soeietus Orientális Fennioa) I, 1933 ; li, 1935; III, 1936; IV, 1942. Studia Orientalia V, VI, VHI, X. — A. CAFEEOÓLU, Doğu illerimiz Ağızlarından Toplamalar. I. İstanbul (T. D. K.), 1942. —. -, Anadolu Ağızlarından Toplamalar. İstanbul (T. I). K ), 1943. - -, Sivas ve Tokat lllori Ağızlarından Toplamalar. İstanbul (T. I). K ), 1944. , KuzeyDoğu İllerimiz Ağızlarından Toplamular. İstanbul (T. D. K.), 1946. 84