Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)
Oszmán-török nyelvtörténet - Bulgária török nyelvjárásainak felosztásához: MTA I. Oszt. Közi. X (1956), 1-60
.Y» Vö. BROCKELMANN, Osttürk. Gr. 39. 1. A Kül Tegin felirat t rir)l la 'hallgasd meg' alakja se nem tiyle (THOMSEN, Inscr. de l'Orkh. déch. 115), se nem t'igla, hanem tirjla formában olvasandó (v. GABAIN, Alttürk. Gr. 246 ; MALOV, Pamjatniki, 27). A szuffixumok eredeti vokalizmusa bizonyára lényeges tényezője az illeszkedés formái kialakulásának. Itt-ott felvetem ezt a kérdést. (A -lar, -ler eredete nincs tisztázva. Vö. RASANEN: JSFOU L, 7. A -da, -de partikula eredeti alakja taqi.) 6. A kelet-ruméliai ö > ü (u) változásról a Roczn. Or. XVII. kötetében írtam. Az volt a véleményem, hogy ezt a változást nem lehet kapcsolatba hozni az ö > ü változás más eseteivel, melyeket részint az oszmán-török nyelvemlékekben, részint a mai nyelvben találunk. (A cikkben idézett irodalomhoz vö. még : DMITRIEV : DAN B 1928, 268—69). Ezt a véleményt most is fenntartom, de lényeges módosítással. Most ti. úgy látom, hogy a nyugatruméliai ö > ü változás a magyar származású Murád portai tolmács török szövegeiben is megvan (az anyag BABiNOERnél : a Literaturdenkmáler aus Ungarns Türkenzeit-ben, 45—51 stb.). Marád tolmács korának magyar hangjelölését használja ; az ö hangot ew jellel írja és az ü-t tt-val vagy p-vel, mégpedig olyan következetesen, hogy semmi kétség nem foroghat fenn. Már most azt találjuk nála, hogy az ó-oszmánli *ö hangot bizonyos szavakban ew (egyszer o) képviseli, bizonyos szavakban pedig u, v. Ilyen szavak : 1. ew = ö gyewt- = ğör 'látni* (15, 21, 22, 23, 24, 56, 60, 62, 63, 79, 81, 94 sz.); gewr(63); gyuwr- (9) gyewre = göre 'szerint' (13) gyewz = ğöz 'szem' (40, 79, 87, 94) kyexvr = tör 'vak' (60, 71) gyewkgaek = ğöteek 'szép' (51, 86) gewga — göí- 'költözni' (76) yewrulmek — yörűl- 'elfáradni' (17) gaewp = (öp 'szálka' (79). 2 ,o = ő ote = öte 'túlsó' (59). 3. v = û (< ö) giungul = ğüt)ül 'szív' (5, 54) ; gyungul (54, 86, 102) ; gytmgul (113); gyungl(35, 39, 53, 87, 99) gyuazter — ğüater- 'mutatni' (10, 14) ; guazter- (58) gywg = gűg 'ég' (13, 26) gyuzet = ğüzet- 'figyelni' (82), guzed- (82) dun = dün- 'megfordulni' (31, 59) 76
