Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)
Oszmán-török nyelvtörténet - Bulgária török nyelvjárásainak felosztásához: MTA I. Oszt. Közi. X (1956), 1-60
.Y» az oszmánliban palatalizáló hatásuk van (1. DMITRIEV : Zap. Koli. Vost. Ill, 2 : 436 sk.), ha azonban a tárgyalt alakokat ezen az alapon magyarázzuk, akkor az idetartozó esetek legnagyobb részénél analógiás hatást kell feltennünk. Babaler-íéle alakok a mai nyelvjárásokban többé-kevésbé gyakran máshol is előfordulnak. KOWALSKI (Osm.-türk. Diai. 22—23. h.) több ilyen alakot idéz GIESE szövegeiből. * Ami mármost a palatális illeszkedést illeti, az oszmán-török régiségben a szabályos alakok mellett előfordulnak olyanok is, melyekben a palatális illeszkedés megzavarodása mutatkozik. A Szá8zsebe8i feljegyzőnél ezeket az alakokat látjuk : Uma 'ne csinálj', eyla 'csinálj', hizdia 'nekünk' (FOY : MSOSW 1901, 259. 1.); Argentinéi: kima 'kinek?', ğörma 'ne lásd', ,,sevmachtán di amare", etmaá 'tenni', bilsam 'ha tudnám' (BOMBACI, Argenti, 46. 1.); Georgievitsnél : yedma 'ne vezess', ülüdan ',,a morte'", dervUlar 'Derwische' (HEFFENINO, Georgievits, 58. 1.): Ferragutónál: ,,suadán susá fsö (ü\)zdan sö(ü?)za] parola par parola", fekma 'ne húzz', kima 'kinek?' stb. (BOMBACI, 212. 1.). A mai népnyelvből KOWALSKI több ilyen alakot gyűjtött össze (Osm.türk. Diai. 37. §). Nagyobb számmal fordulnak elő ilyenek GIESE szövegeiben a Koniai vilájetből : memleketa 'országba' (21 : 24), üstüna 'rá* (60 : 14), de8dima 'kezembe' (60 : 15), sölemUlar 'mondták' (37 : 9). MOSKOV gagauz gyűjtéséből idézi KOWALSKI : derlar 'mondják' s ugyanonnan DMITRIEV ezeket : iermasa 'ha nem ad', yeİdrsa 'ha tesz' (Arch. Or. IV, 215), bird a 'hirtelen', üiündîüya 'a harmadiknak' (uo. 350). Említettem már (413. 1.) az azerbajdzsáni bilmax, getmax, ölmay'ini 'meghalását', yiyadíax, {jidadíayux, kUixrax 'kisebb' (etimologikus a?) féle alakokat (FOY: MSOSW 1903, 183), melyeket már BOMBACI idéz (Argenti, 48. 1.), és amelyeket SZAPSZAL is megerősít (diyax, göra% 1 : 27, a szótárban : gü&max 'elvonulni', Umax inni', küsmax 'megharagudni', görükmax 'siohtbar sein'. H. SERA JA SZAPSZAL, Próby literatury ludowej turków z Azerbajdzanu Perakiego — Proben der Volksliteratur der Türken aus dem Persischen Azerbaidschan. Kraków (Akad.) 1935. RASANKN, Lautg. 104.) Itt is egy közös régi fejlődési tendenciáról van tehát szó (vö. 413 — 414. 1.). Nein valószínűtlen, hogy ezekben az esetekben az á hang szerepére is gondolnunk kell (vö. BKROSTRASSER : ZDMG LXXII, 240—41). Vidinben is például a se vma 'ne szeress' féle alakok rendesen se vmá formában használatosak és egy á hang lehet az Uma 'ne csinálj' és más hasonló feljegyzésekben is. Valószínűleg idetartozik a gagauz utolsó szótagbeli &(~a) kérdése is ; 1. DMITRIEV : Arch. Or. IV, 211 sk. 75
