Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)
Oszmán-török nyelvtörténet - A kevert nyelvrendszer kérdéséhez: MTA I. Oszt. Közl. II (1952), 313-332
US kedtck, közvetlen volt és a perzsa elemek közvetlen érintkezes tulylan kerültek az oguz nyelvbe. Az arab elemek főleg perzsa közvetítéssel kerültek a törökbe, bár az Iránban élö araboknak és az arabul is beszélő perzsáknak és törököknek a hatása szintén érvényesült. Hogy ebben a nyelvtörténeti folyamatban milyen volt a szerepe azoknak a törököknek, akik már a VIII. százail közepe óta a kalifák udvarában voltak, vagy arab szolgálatban állottak, esetleír nagyobb tömegben arab területen laktak, az egyelőre nekem nem világos. E törökök eddigi történetében a legnagyobb társadalmi átalakulás korszaka ez : a nomád letelepül és átveszi az iráni életformát. Ezt a rendkívüli társadalmi átalakulást rendkívüli nyelvi átalakulás kísérte. Az arab és perzsa elemek, főleg jövevényszók roppant tömege jött át a nyelvbe, éspedig a legtöbb esetben nem szükségből, hanem az új társadalmi divat, a fínomkodás szeszélyéből. Mind a perzsa, mind pedig az arab elemek átvételénél különösen fontos szerepet játszott egy körülmény, amelyet jobb szó hiányában tudós befolyásnak nevezek. Ami az ilyen tudós, illetőleg irodalmi befolyás jelentőségét, intenzitását illeti, helyesen mondja Je rperseıı (Die Sprache, 192. I.) az angol nyelv esetére való hivatkozással: ,,A legnagyobb méretű nyelvkeveredések sokkal kevésbbé alapszanak a népek tényleges összevegyiilésén, mint állandó műveltségi, különösen irodalmi érintkezésen." A tudós befolyás nemcsak azt biztosította, liogy az oly magas nyelvi kultúrával kialakított perzsa és arab kifejezéseket a törökben használják, hanem azt is törekedett elérni, hogy a népnyelvnek a befolyása ezekre az elemekre ne érvényesüljön, hogy ezek a török nyelvrendszerben is megtartsák idegen jellegüket és ez a befolyás még erösebb lett, amikor a perzsa és török néprészek közvetlen érintkezése megszűnt. Ez a törekvés — legalább is ami a köznyelvet illeti — csaknem teljes sikerrel járt. Ugyanazokat az erőket látjuk itt, amelyek a régebbi oszmán-török irodalom megteremtésében közreműködtek, amelyek a török ember jellemében, az új vallás iránti fanatikus szeretetében és az iszlám kultúrájának tiszteletében gyökereznek. A régi oszmán-török műveltség vallásos jellege volt e nyelvi fejlődés alapja ; az iskolákban az olvasás tanítása a korán nyelve, az arab alapján történt és el volt terjedve az a szokás, hogy az emberek a koránt könyv nélkül megtanulták A koránszöveg kiejtésének pedig megvoltak a pontos,"hagyományos szabályai, amelyek a nyelvben használt arab szók kiejtésére is hatással voltak. E tényező mellett tekintetbe kell venni bizonyos körök két-, illetőleg többnyelvűségét i*. 4. A fejlődés általános vonásait aligha lehet másképen elképzelni, de ami ennek a fejlődési folyamatnak a részletes, dokumentált leírását illeti, erre vonatkozólag még hiányoznak a szükséges kutatások. A nyelvtanok és szótárak regisztrálják az ide tartozó tényeket, Semseddin Sami szótárában pl. szám» s megjegyzést találunk arra vonatkozólag, hogy hogyan fejlődött egy-egy arab 26
