Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Tudománytörténet - Gróf Teleki Pál: Körösi Csorna Archívum 111(1940), I-VIII

VIII tet. E több nyomtatott oldalra terjedő javaslat legfontosabb részét idézem, mert csak így érthetjük meg Telekinek a magyar keletkutatáshoz való viszonyát. „Balkánbizottságunk leghelyesebbnek tartaná — mondja a javaslat, melyet a Balkáni Bizottság elfogadott — hogy az állam egy tudományos intézetet alapítson, amely hívatva lenne a Balkán- és általában a Keleti kutatást irányítani és javasolja egy Balkáni és Előázsiai Földrajzi Intézet alapítását. Földrajzi intézetet azért, mert a megoldandó feladatok jelentékeny része, így topographiai. geologiai és agrogeologiai felvételek, rendszeres meteorologiai megfigyelések és rendszeres gazdaságföldrajzi kutatás a földrajz és rokon tudományainak körébe vágnak, és különben is a modern földrajzi tudomány a természeti, történeti és társadalmi tudományok között állva, minden irányban adhat segítséget és iníormatiót. Végül a földrajz keretébe tartoznak leginkább és abban csoportosíthatók azok az általános ismeretek, amelyeket az idegen földön tudományosan kutatónak, bármely szakhoz tartozzék is, tudnia kell. Az Előázsiában mindenesetre szervezendő régészeti kutatásoknak is hasznos előkészítő szerve és sok tekintetben támasza lehet egy ilyen intézet. — A Balkáni és Előázsiai Földrajzi Intézet feladata tehát a tudományos kutatás szervezése lenne. Erre 1. szerveznie kell, illetve szervesen használható formában össze kell gyűjtenie mindazt az anyagot és informatiót, amire a készülő kutatónak, valamint azt, amelyre a gazdasági kihasználás vezetőinek, kiinduló exponenseinek tudományos szempontból szüksége lehet ; 2. szerveznie kell a kutatók, új nemzedékének tanulmányi menetét; 3. szerveznie kell magát a kutatást. — Az 1. alatti célnak saját helyiséggel és személyzettel, könyv-, térkép-, fénykép- és diapositivtárral, múzeummal és publicatiókkal, a 2. alattinak, ezeken kívül, cursusok szervezésével és irányításával és úgy az idegen nagy egyetemeken, valamint a Kelet intézeteiben való továbbképzés lehetőségeinek könnyítésével és szervezésével felel majd meg. A 3. alatti feladat a végső cél, sokban az előbbieken épül föl, és nagysága folytán éppen az lenne az intézet feladata, hogy a megoldandó kérdéseket az anyag és szakértők kínálkozása és fontosságuk szerint megválogassa ; kutató és tanulmányi utazások jó előkészítésével, illetékes hivatalos és gazdasági köreink figyelmének azon területekre irányításá270