Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Tudománytörténet - Gróf Teleki Pál: Körösi Csorna Archívum 111(1940), I-VIII

VIII val. amelyek felszínük alakulása, természeti kincseik és lakos ságuk folytán különösen alkalmasak gazdasági térfoglalásunkra, szolgálja a Keleten való érvényesülésünk nagy nemzeti ügyét! TePeki Pálnak e javaslata mi előttünk már részben idő­szerűtlen gondolatokat tartalmaz. Időszerűtlen — sajnos — a gazdasági expanzió hangsúlyozása és időszerűtlen a szellemi tudományok háttérbe szorítása. De a magyar keletkutatást ek­koriban ilyen gondolatok irányították, az Akadémia Keleti Bi­zottsága is ilyen elgondolások alapján létesült s kiadványai ter­mészettudományi tartalmúak ; a keletkutatás mindenütt a világon elsősorban nyelvi és műveltségi alapon áll, — nálunk ebben az időben más irányban fejlődött; igaz, hogy ennek megvoltak a természetes okai : akkor még egy nagy gazdasági és hatalmi egység részei voltunk. Az a gondolkozás, mely Teleki Pál ja­vaslatában megnyilvánul — mint a földrajz és a gazdasági expanzió előtérbe helyezése — mindenesetre Teleki Pál egyéni­ségében gyökerezik és lényegében a következő időkre is jel­lemzi Telekinek a magyar keletkutatáshoz való viszonyát. Világosan mutatja ez a memorandum azt is, — különö­sen látnánk ezt, ha még bővebben ismertettem volna — hogy Teleki milyen eszközökkel óhajtotta a magyar keletkutatást fej­leszteni, mennyire törekedett az erők összefogására s hogy el­képzelésében milyen szerves egységben éltek a tudományok. Az minket most kevésbbé érdekel, de a dolog történeté­hez tartozik, hogy az Akadémia a tervet „anyagi eszközeink elégtelensége és a nélkülözhetetlen szellemi munkások hiánya" miatt nem tartotta megvalósíthatónak. Fontos szerepe volt Teleki Pálnak annak a balkáni expe­díciónak az előkészítésében és munkájában is, melyet a világ­háború alatt az Akadémia küldött ki. Az expedíció költségeire a kormány 1916-ban 10,000, 1917-ben 20,000 koronát utalt át az Akadémiának ; geográfus, geológus, etnográfus, zoológus és más szakemberek vettek részt benne. Mindazt, amit eddig elmondottam, tudnunk kell, hogy meg érthessük, miért nyerhettük meg gróf Teleki Pált a Körösi Cso­rna-Társaság elnökének. Amit a következőkben el fogak mon­dani, az már a Körösi Csorna-Társaság alapításával, illetőleg gróf Teleki Pálnak a Körösi Csoma-Társaság létesítése és mű­ködése körül kifejtett érdemeivel közvetlen kapcsolatban van. 271

Next

/
Oldalképek
Tartalom