Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Tudománytörténet - Körösi Csorna Sándor lelki alkata és fejlődése: Erdélyi Tudományos Füzetek 149. Kolozsvár, 1943, 3-15

VIII pénzt, így az angolok támogatását, mert tudta, hogy meg fogja szol­gálni, de nem fogadott el magánosoktól ajándékot. Általában zárkózott természetű volt. De ha beszélt, gyakran nyájas, sőt sokszor lelkes hangon tette. KENNEDY százados, aki behatóan jellemzi, azt mondja róla, HOGY reményteljes, ingerlékeny és gyanakvó. 1 4 Ezek a tulajdonságok jol összeférnek fenn tárgyalt vonásaival. Rendkívüli munkájára csak rendíthetetlen reménye képesíthette, aszkétizmusa és a túlfeszített tudományos munka, többször megnyilatkozó aggodalma, hogy felada tának nem lesz képes megfelelni, magyarázzak ideges vonásait, és nehéz, veszélyes utazásai alatt bizalmatlanságnak, gyanakvásnak is kellett kifejlődni erre különben is hajlamos székely lelkében. Egyszerűsége, szerénysége és erejében való kételkedése mellett erős becsvágy élt lelkében. Lelkesítette az a gondolat, hogy a magyar tudománynak és az emberiség előbaladásának szolgálatot tegyen és jól esett neki, ha sikeres munkájáért dicsőségben, dicséretben része­sült. BORGÁTAI SZABÓ JÓZSEF, göttingai tanulótársa és barátja írja, hogy gyakran kijelentette, hogy hírt, nevet óhajt szerezni magának, de ezt Csorna írásban is feljegyezte önmagáról. CAMPBELL feljegyzé­seiben pedig ezt olvassuk: „... beszédbe ereszkedett, s kedvére ki­beszélte magát egy óra hosszáig, gondolatai és búvárkodásainak kedves tárgyai felett. Amióta ismerem, ez alkalommal vettem észre első ízben, mennyire érzékeny volt ő a világ helyeslő tapsaira, munkálkodása és szenvedéseinek jutalmául. Tibetben történt utazását egyhuzamban el­mondotta, és tanulmányai minden mozzanatának következményeinél megállapodva, felemlítette azt a kitűnő figyelmet, melyben az általa napvilágra hozott adatok és megállapítások részesültek nemcsak India, hanem Európa tudósai között is. Úgy látszik, különös megelé­gedésére szolgált egy vezércikk Wilson tanár úr tollából, mely a kormánylap mellékletében 1829 július 9-én jelont ineg, mit előmutatva kért, hogy olvassam át". 1 5 Jellemének legszebb tulajdonságai közé tartozik hálás volta. Nagy szeretettel beszél mindazokról, akik útjában és munkájában támogat­ták és amint pénzhez jut, elsősorban a Magyar Tudományos Akadémia, rokonai és erdélyi iskolák, különösen a nagyenyodi kollégium segé­lyezésére gondol. Csorna bölcs, óvatos ember volt, aki elkerülte Konstantinápolyt és Egyiptomot a pestis miatt, nem vágott neki- a keletturkesztáni út­nak, ahol a XIX. században több tudományos kutató vesztette életét. Csak egyszer nem volt óvatos, amikor Lhászába törekedve keresztül­ment, úgy látszik, gyalog egy veszedelmes vidéken, hol lázt kapott, melynek következménye volt a darjilingi tragédia. Körösi Csorna Sándor tudományos jelentősége kettős. 11 D UKA: i. m. 95. — Vö. mug G ERARD jellemzését: Duka: i. m. 84 (..élénk­séggel tolt. de vidorságát gyakran félbeszakítják aggodalmai"). i"> D UKA; ;. m. 141. 265

Next

/
Oldalképek
Tartalom