Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Tudománytörténet - Körösi Csorna Sándor lelki alkata és fejlődése: Erdélyi Tudományos Füzetek 149. Kolozsvár, 1943, 3-15

VIII örökre élni fog neve a tudomány történetében, mint a tibeti filo­lógia megalapítójáé. De magyar őstörténeti törekvései sem voltak hiábavalók. Szim­bólum és útmutató az ő neve a mi számunkra, egy széles látókörű, az ázsiai problémák részleteiben elmerülő magyar keletkutatás felé, melynek szálai elsősorban természetesen a magyar őskor problémái iránti érdeklődésben gyökereznek. Annak az útnak a helyessége, amelyen ő több, mint száz esztendővel ezelőtt járt, teljes mertékben igazolódott. Keletkutatásunkat az egyetemen, az Akadémián és tudo­mányos társaságainkban, így elsősorban az 1920-ban alapított Körösi Csorna-Társaságban, az utóbbi évtizedekben az ő hagyományainak szellemében igyekszünk kiépíteni. A nemzetközi érdeklődésben gyöke­rező keletkutatás helyett olyan magyar keletkutatást óhajtunk szer­vesnii, amelynek középpontjában magyar problémák állanak. Belső­Azsia kutatása jön itt elsősorban figyelembe; ez egységes terület és fontos alkotórésze a tibeti filológia is. így érthető, hogy a természetes fejlődés úgy hozta magával, hogy az idén, Csorna halálának 100-ik évfordulójakor, először vannak tibeti nyelvi előadások a budapesti egyetemen, mint szerves kiegészítői a magyar szempontból fontos török és mongol előadásoknak. Ez a legszebb megünneplése Csorna halála századik évfordulójának. 266

Next

/
Oldalképek
Tartalom