Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Tudománytörténet - Körösi Csorna Sándor lelki alkata és fejlődése: Erdélyi Tudományos Füzetek 149. Kolozsvár, 1943, 3-15

VIII emellett angolul, de elméleti alapon — úgy látszik — még mindig nem készül feladatára. Rendkívül tanulságos ebben a tekintetben az a jegyzék, amelyet MORTENSEN professzor felesége állított össze, s mely arról szól, hogy Csorna 1816 augusztusától 1817 júniusáig, göttingai tartózkodásának második évében, milyen könyveket kölcsönzött ki a göttingai egyetem könyvtárából. Szerepel ebben a jegyzékben Fénelon, Herder, Homeros, Mannontel, Xenophon, Dante, Euripides, Sophokles, Herodotos, Schiller, Tasso, szerepelnek Eichhorn művei és más teológiai munkák, többszörösen szerepel BARTHÉLEMYnek Voyage du jeune Anacharsis en Gréce c. műve, egy munka a francia forradalom történetéről, egy másik V. Károly történetéről, egy harmadik Skótország történetéről, de nyomát sem találjuk oly munkának ebben a jegyzékben, amely a Csorna lelkét foglalkoztató ázsiai problémákról szólna. Pedig ebben az időben már meglehetősen terjedelmes és értékes irodalma volt azoknak a kérdéseknek, amelyek a magyar őstörténet és nyelvtudomány szempontjából fontosak. Itt csak röviden utalok DgGuiGNEsnek 1756-ban megjelent, a hunok és más ázsiai népek történetéről szóló korszakalkoto munkájára, ScHLŐZERiiek 1771-ben megjelent Allgemeine nordische Geschichte című művére, THUNMANN, G. 1\ MÜLLER, J. E. FISCHER, PALLAS, STRITTER munkáira, nem is szólva PRAYnak e területre vonatkozó kiváló alkotásairól. Meglehet, hogy utolsó göttingai évében olvasott Ázsia történetére vonatkozó műveket, esetleg egyikbe-inásikba bele is mélyedt, de erre közvetlen adatunk nincsen. Csupán THAISZ ANDRÁS, a Tudományos Gyűjtemény szerkesztője, írja folyóirata 1821-i évfolyamában (V, 88), a Csorna addigi utazasairól szóló „jelentésben", hogy Csorna „illő figyelemmel olvasta a napkeletre tett utazásoknak leírásait, mellyekkel a Göttingai Universitásnak jeles Bibliothécája bővelkedik, a többek között híres Pallas, Ginelin és Klaproth utazásait". Amidőn Csorna Göttingáliól visszajön és Bécsben Újfalvi Sándornál hál, Újfalvi megkérdezi tőle göttingai tartózkodása eredményét. Csorna először is azt mondja, hogy zsidó exegézissel foglalkozott, de azután mindjárt hozzáteszi, hogy főleg arab és török nyelvvel, mint tervének főténvezöivel. Göttingából Enyedro érve állásokat kínálnak neki, ö azonban ezeket nem fogadja el. Mái- akkor határozott formában élt benne az a gondolat, hogy elmegy Ázsiába a magyarok rokonait megkeresni. Először jónak látja, hogy a szláv nyelvekkel megismerkedjék, elmegy Temesvárra és Zágrábbá, megtanul szerbül és horvátul. Erről az időről beszélve emlékezik meg arról, hogy kedves tárgya volt a nyelvészet, a földrajz és a történet.

8 1819 novemberében, harminchat éves korában indult el útjára. Hogy milyen ismeretekkel, azt láttuk. Iíend kívüli nyelvtudással, de kevés tájékozottsággal Ázsia nyelvészeti és történeti problémáinak kutatása területén. Célja határozottan az volt, hogy Kínába megy, illetőleg Keleti Turkesztánba. Ezt határozottan megírja ő maga, és ez látszik útirányából is. Külön kérdés azután S I.ÓCZY LAJOS; .4 Kliinai Hiro'luhnu. lip., lsNi. S.V.I. 260