Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Tudománytörténet - Körösi Csorna Sándor lelki alkata és fejlődése: Erdélyi Tudományos Füzetek 149. Kolozsvár, 1943, 3-15

Körösi Csorna Sándor lelki alkata és fejlődése 1. Amidőn a következőkben képet akarok adni KÖRÖSI CSOMA SÁNDOR lelki alkatáról és belső fejlődéséről, tisztában vagyok azzal, hogy ezt csak nagy vonásokban leszek képes megtenni. Ezt a feladatot megnehezíti elsősorban az a körülmény, bog} Csoma, mint igazi székely, önmagáról ritkán beszélt és akkor sem olyan formában, hogy nyilatkozatai szilárd kiindulópontok lehetnének fejlődése megítélésében. A másik nehézség az, hogy életrajza kellő formában még nincs megírva. Föforrásunk DUKA TIVADAR műve,

1 amely lelkiismeretes munka, de nem szakember írta és már meglehetősen el is avult. Kisebb hibája, hogy nehezen olvasható. DUKA müvének megjelenése óta számtalan, többé-kevésbbé értékes, Csornával foglalkozó cikk látott napvilágot, és a jubileumi esztendők alkalmából nagyobbterjedelmű életrajzok is jelentek meg; ezek jó szolgálatot tesznek a nagyközönségnek, előbbre is viszik ismereteinket, ae a tudományos Csoma-életrajzot nem pótolják. Ki kell azonban emelnem az újabb irodalomból három cikket, melyek a tárgyra vonatkozó ismereteinket lényegesen bővítették. Az első a MUSNAI LÁSZLÓŐ.

2 Ez a cikk az eddigi életrajzok több adatát helyesbíti, de különösen fontos azért, mert ki van benne adva HEGEDŰS SÁMUELNEK, Csorna enyedi tanítójának és barátjának a magyarok őstörténetéről szóló előadása. Hegedűs Sámuel őstörténeti felfogása egyike a döntő jelentőségű tényezőknek Csoma tudományos munkás ságának fejlődésében. Kevesebb értékű, nem minden részletében hihető, de több tekintetben felhasználható ÚJFALVI SÁNDOR megemlékezése; ez mostanában látott napvilágot.

3 Újfalvi megemlékezései Csoma ifjúkorára vonatkoznak; Újfalvi 1799-től 1811-ig tanulótársn volt Csornának, s később is érintkezett vele. A harmadik cikket CHOLNOKY JENŐ írta, a Túrán 1942-i áprilisi számában. Ez a cikk Csorna göttingai éveivel foglalkozik; leírja a légi Göttingát, «annak egyetemét, de különösen fontos az, hogy közli 1 Körösi (.'soma S ân dot dolgozatni. Budapest (.M. Tini. Akadémia), 1885. 2 Körösi Csoma Sándor ismeretlen étele. Prot. Szemle XLVIII (1939). 405—11. 2 Mezőkövesdi Újfalvi Sándor emlékiratai. Sajtó alá rendezte és kiejré szitésekkel közreadta nr. GYALUI FARKAS Kolozsvár. 1941. 99 107 (Az KME kiadása). A csoMÁra vonatkozó rész leKntóld» megjelent az Erdélyi Müzenin 1942: 189- 92. I. .ián is. 254