Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Tudománytörténet - Körösi Csorna Sándor célja: Előadások Körösi Csorna Sándor emlékezetére 10. Budapest, 1935, 3-20

VIII Az ujgur kérdés iránt a hetvenes évek felé indul meg újra az érdeklődés, és pedig ez alkalommal éppen Magyarországon.

1 Ekkoriban kezdődik a nagy vita arról a kérdésről, hogy török vagy finnugor eredetű-e a magyar nemzet; Vámbéry buzgón keresi a magyar-török nyelvi egyezéseket s öszszehasonlításai számára minden rendelkezésére álló török forrásanyagot igyekszik értékesíteni. így irányul tekintete az ujgur anyagra. 1867-ben, a Zeitschrift der Deutschen Morgenlándischen Gesellschaft XXI. kötetében „Eine Kaside in Ujgurischer Schrift und Sprache" címen (638—51. 1.) egy régi török költeményt ad ki, mely a Kutadgu Bilig bécsi kézirata végén található, de amely a Kutadgu Bilignél mintegy négyszáz évvel fiatalabb. Az ujgur tanulmányok e második korszakának első fontos műve Vámbérynak a Kutadgu Biliget, egy ujgur írással írt becses török nyelvemléket tárgyaló kiadványa. A Kutadgu Bilig, magyarul: „A boldogulás tudománya", nagy terjedelmű didaktikus költemény, melyet 1069-ben írt Kásgarban, tehát Kínai Turkesztánban egy balaszaguni, tehát Orosz Turkesztánból való ember. Mint mondottam, ujgur betűkkel van írva ; nyelvi tekintetben kétséges az ujgur volta, ettől azonban most eltekinthetünk, mert általában mindig mint ujgur nyelvemlék szerepel. E mű egyetlen akkoriban ismeretes kéziratát Hammer-Purgstall szerezte meg Konstantinápolyban s ez azután Bécsbe került. Vámbéry 1868-ban, a Magyar Tudományos Akadémia közbenjárására megszerzi e kéziratot, nagy buzgalommal lát hozzá tanulmányozásához s már 1870-ben megjelenik Innsbruckban az Akadémia támogatásával Vámbérynak „Uigurische Sprachmonumente und das Kudatku Bilik" c. műve, melyben Vámbéry számos részletet közöl e nyek emlékből, ujgur és latin betűs átírással és német fordítással s egy hosszabb bevezetésben az ujgur történet, nyelv és írás bizonyos kérdéseivel foglalkozik. Közli Timurnak egy ujgur írásos oklevelét s részletet közöl a BaXtjár-name-ből. melyről alább még szólni fogok. Ujgur szójegyzéket is ad s 1 Munkácsi: Budapesti Szemle CLXII (1915). 103-4. 246