Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Tudománytörténet - Thúry József 1. tag emlékezete: A Magyar Tudományos Akadémia elhúnyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek XXII, 6,1934, 1-25

10 hibásan is, de rendszeresen művelte a török-magyar nyelvhasonlítást, a török nyelvtudományt, a török régiségtant, a régi török népek történetét, a régi és a mai törökség néprajzi és nyelvészeti leírását. Thúry ezt a programmot vette át, de kibővítette az oszmánli-magyar irodalomtörténeti és történeti kérdések szorgalmas kutatásával. Egyénisége Vámbéry sok színű egyéniségéhez nem hasonlítható, de a török filológia forrásanyagának ismeretében és filológiai módszerességben határozottan felülmúlja Vámbéryt, a természetes fejlődésnek következő, magasabb fokát képviseli. Ez az ítélet szűrődött le Thúryról a török filológia nemzetközi irodalmában is. Thúry nemzetközi érvényesülését azonban szinte lehetetlenné tette az a körülmény, hogy idegen nyelven semmit sem adott ki. Amennyire kedves nekünk az ő erős magyar érzése, mely igen mélyen gyökerezett egyéniségében és tudományos lelki-alkatában, anynyira nem helyeselhetjük, hogy nem igyekezett beleilleszkedni a török filológusok nemzetközi együttesébe. Ez hasznos lett volna a magyarságnak, dicsőségére vált volna a magyar tudománynak, és hasznos lett volna neki is, szélesedett volna a látóköre, fejlődött volna a kritikai érzéke, így legszebb dolgozatait nem ismerik, vagy nem veszik figyelembe; néha, egy magyar szótár segítségével kihalásznak műveiből egy-egy adatot, esetleg többet is, de munkásságáról csak igen' nagy vonásokban van képe a külföld török filológusainak. Köprülüzade Mehmet Fuat, a sztambuli egyetem tanára, a tudományos török irodalomtörténeti kutatás megteremtője, Thúrynak két dolgozatát kiadta török nyelven, Ragıp Hulûsi sztambuli nyelvészprofesszor fordításában, a Milli tetebbü'ler medimu'asy c. folyóiratban (1913). Itthon azonban jól látták tudományos munkásságának és képességeinek nagy értékét. Goldzilier Ignác és Szinnyei József, kik Thúry tudományköréhez legközelebb állottak, különös pártfogásukba vették Thúryt s a budapesti egyetem bölcsészeti kara 1906 tavaszán meghívta őt a Vámbéry nyugalomba vonulásával megüresedett keleti nyelvészeti tanszékre. 234