Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Tudománytörténet - Akadémiánk és a keleti filológia: Budapesti Szemle CCXI (1928), 80-95

88 alatt, álló Nemzetközi Közép- és Kelet,ázsiai Társaság Magyar Bizottságának kiadványa jelent meg. Akadémiánk orientálistái között egyike a legjelentő­sebbeknek Thúry József, ki a turkológia területén műkö­dött. Ifjúkorában Vámbérv hatása alatt hamis irányba tere­lődik, de azután egyre növekvő kritikai érzékkel mélyed el a magyar-török viszony vizsgálatába s több maradandó művet alkot. Tanulmányokat és anyagközlő dolgozatokat ad ki (főleg Akadémiánk Éítekezései között) a keleti török nyelvről és irodalomról, egy oszmánli nyelvemlékről, egy oszmánli nyelvjárásról, egy csagatáj szótárról, a török nyelv­emlékekről általában, melyek, ha idegen nyelven jelennek meg, őt kora legismertebb turkológusai közé emelik s a magyar őskor török vonatkozású problémáinak — a nyelvé­szetet kivéve — ő a legszellemesebb és legalaposabb fejte­getője. Akadémiánk adta ki 1887., illetőleg 1889-ben Kúnos Ignác tagtársunk Oszmán-török- Népköltési Gyűjteményét, mely az oszmánli népköltésre vonatkozó ismereteinknek ma is főforrása. Kúnos különben több kisebb értekezéssel és anyagközléssel is gyarapitotta Akadémiánk turkológiai kiad­ványsorozatát. Akadémiánk kiadásában jelent meg I'aaaonen Henrik finn nyelvésznek csuvas szójegyzéke (1908-ban), mely a török nyel­vészet fontos forrásmunkája s mint etimológiai szótár, a fejte­gető művek közt is kiváló helyet foglal el, továbbá Mészáros Gyulának két nagyterjedelmű kötete a csuvas népköltésről, végül Pröhle Vilmosnak a volgai tatár nyelvről szóló közlése. Akadémiánk eddig vázolt orientalisztikai munkásságá­nak eredményét nagyjában a következőkben foglalhatjuk össze : Hunfalvy és iskolája működésének eredménye a bolgár­törökségről szóló ismereteink egy jó része ; e munkás­ságból sarjadt ki Vámbéry és Thury munkája, kik rend­szerbe foglalták a török filológia több területét, s ők és köve­tőik anyagot nyújtottak a régibb és újabb törökség tanul­mányozására. őstörténetünk után legfontosabb orientalisztikai felada­tunk oszmán-törok hódoltságkori történetünk török vonat­205

Next

/
Oldalképek
Tartalom