Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)
Tudománytörténet - Akadémiánk és a keleti filológia: Budapesti Szemle CCXI (1928), 80-95
N<» Vámbéry munkássága az Akadémia problémái iránti érdeklődésből fakadt, ő maga gyakran adott elő az Akadémián, munkái jó része az Akadémia kiadásában vagy támogatásával jelent meg, de ő maga az Akadémia belső életében nem vett részt. Hatása azonban így is rendkívüli, mit iránya követőinek nagy száma bizonyít. 1877-ben az Akadémia kiadásában jelenik meg Bálint Gábornak Kazáni tatár nyelvtanit Imányok c. müve, a szótári rész német fordítással ellátva, mely ma is legfontosabb forrása a kazáni tatár nyelvnek s keresett, ritka könyv. 1867 óta tagja, 1883 óta tiszteleti tagja, s 1901-től 1904-ig másodelnöke az Akadémiának az orientálista gróf Kuun Géza, ki héber é« szír területen kezdi el keleti tanulmányait. Ballagi Mór buzdítására. Érdeklődése a hatvanas és hetvenes években a sémi filológia legkülönbözőbb területeire kiterjed s számos tanulmány kiadásában nyilvánul. Sémi területről átmegy a török és perzsa filológia tanulmányozására, 1873-ban Adalékok Krim történetéhez címen ad ki egy értekezést s 1880-ban adja ki az Akadémia latin nyelven az ő gondozásában a kim nyelv nagyterjedelmü emlékét, a Codex Cumanicnst, melynek újabb kiadása ma már szükséges volna, de amely a maga korában a legfontosabb orientalisztikai kiadványok közé tartozott. Ennek alapján írta Radloff Das tilrkische Sprachmaterial (les Codex Cvmanicns c. munkáját. A Magyar Honfoglalás Kútfőiben és a Kelt ti Szemlében a magyarokra és törökökre vonatkozó arab és perzsa kútfőket közölt, fordított és magyarázott Kuun Géza. Nem az Akadémia kiadásában jelent meg (1892—I89f>-lten) kétkötetes latin műve, melyben a magyar-keleti vonatkozásokról szól nagy olvasottsággal és sok ötletességgel, ha nem is mindig elég kritikával. 1892-ben egy kelet kutatási folyóirat megindítása iránt indítványt nyújtott 1R> az Akadémián, de indítványa nem valósulhatott meg. I)e megindult egy ilven folyóirat 1900-ban a már említett Keleti Szendével, mely négy évig mint a Magyar Néprajzi Társaság Keleti Szakosztályának, 1904-től fogva mint o Kuun Géza gróf elnöksége 204