Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Tudománytörténet - Akadémiánk és a keleti filológia: Budapesti Szemle CCXI (1928), 80-95

88 nyes ül, másrészt azért, mert mint a magyar problémák képviselői, ők szabták meg az irányát általában a magyar kelet kutatásnak. Van azután Akadémiánk keletkutatásában egy másik csoport, mely még mindig főleg a magyar nyelvi és őstörténeti problémák talaján áll ugyan, de intenzívebb munkásságot a voltaképpeni keleti filológia területén fejt ki. E csoport képviselőinek nagyobb része általában nem áll az első csoport tudományos színvonalán, de az idetartozó munkálatok is több, nemzetközileg is nagyértékű eredményt mutatnak fel s terjedelemben magasan felülmúlják az első csoport idetartozó munkásságát. Ez iskola megalapítója Vámbéry Ármin. Vámbéryról már fentebb szóltam, mint aki a Hunfalvy által hangsúlyozott magyar-török vonatkozások tüzetesebb kutatására a törökség vizsgálatát tűzte ki élete feladatául. A XIX. század magyar tudományos életének egyik legsajátságosabb alakja ő. A középiskola befejezése nélkül az önálló tudományos kutatás terére lépett, keleti és nyugati nyelveket egyformán kitűnően beszélő autodidakta, nem közönséges képességű író, kit pályáját illetőleg a legnagyobb ambiciók hevítenek, ki azonban képzettsége korlátait nagyon jól látta — s ki mindezek mellett minden nap szövegei mellé ülő filológus, és eszméinek — mondom, ellenére fogyatkozásai tudatának — meggyőzhetetlen védelmezője, ha ezek az eszmék, tekintet nélkül tudományos értékükre, a közönség tetszésével találkoznak. Vámbéry munkássága a török filológiának csaknem egész területére kiterjed. Leginkább értékesek szöveg- és szótári közlései, így a Cagataische S prachstudien, a ma már elavult, de a maga korában nagy jelentőségű Kudatku Bilik, mely szép kiadásban, német nyelven, az Akadémia támogatásával jelent meg. Még ma is hasznos Vámbérynak az Akadémia kiadásában (s német fordításban is) megjelent bevezető jellegű összefoglalása, A török faj. Legnagyobb érdeklődést ébresztettek Magyarországon Vámbérynak a magyarság eredetéről írt munkái és vitairatai, melyekben azonban a maradandó értékű megállapítás nagyon kevés. 203