Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Tudománytörténet - Akadémiánk és a keleti filológia: Budapesti Szemle CCXI (1928), 80-95

adásra nem kerülnek ugyan, de mint az Akadémia kézirat­tárának kincsei, hozzásegítik Hunfalvyt, illetőleg Budenzet, ki 1861-től fogva akadémiai könyv tártiszt, a magyar nyelv eredete kérdésének végleges megoldásához s ezzel együtt a magyar keletkutatás megalapozásához. Reguly hagyatéka 1858-ban került az Akadémiába, de Hunfalvy már 1851-tői fogva vizsgálja a magyar nyelvnek az urál-altaji nyelvekhez való viszonyát s 1855-ben kiadja A török, magyar és finn szók egybehasonlítása c. tanulmányát, mely szerint a magyar nyelv középen van a török és finnugor nyelvek között. Hasonló eredményre jut Budenz 1862-ben, A török-magyar nyelvhasonlítás c. akadémiai székfoglaló­jában. Hunfalvy említett tanulmányaival tehát előtérbe került a magyarság és törökség viszonyának kutatása, s ez a cél ösztönzi Vámbéryt, ki 1857-ben báró Eötvös József akadé­miai elnök pártfogását kérve s Hunfalvy, Ballagi, Toldy, Jerney s más akadémikusok által támogatva és buzdítva, elindul első keleti útjára, Konstantinápolyba, s már 1860-ban az Akadémia tagjai sorába emelkedik. Ettől az időponttól fogva az Akadémia nagyszabású, magyar és nemzetközi szempontból egyformán fontos mun­kásságot fejt ki a keleti filológia területén. Mint mondtam, Hunfalvy Pál az, aki a rendszeres magyar keletkutatást megindítja, midőn a törökségnek a magyar problémák szempontjából való fontosságát kimondja. Hunfalvy különben tisztán keleti filológiai munkásságot nem igen fejtett ki. 1876-ban az Akadémia könyvkiadó-vál­lalatában megjelent Magyarország Ethnographiájábnn szól ugyan a magyarság és a magyarsággal érintkezett népek őstörténetének keleti forrásairól, több, a magyarsággal érint­kezett régi keleti nép történetét is lehető gondossággal vá­zolja, 1881-ben az Akadémián ismerteti a Codex Cumanicust és a kun problénuíkat, több orientalista-kongresszuson —­rendesen Vámbérvvel és Goldziherrel együtt — képviseli az Akadémiát, élénk részt vesz a magyarság török vagy finn­ugor eredetéről szóló vitában, széleskörű érdeklődésével, nagy olvasottságával részt vesz az Akadémia keleti filológiai mun­200

Next

/
Oldalképek
Tartalom