Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Tudománytörténet - Akadémiánk és a keleti filológia: Budapesti Szemle CCXI (1928), 80-95

84 ahol — ha nem egészen kifogástalan módszerrel és nem egé­szen kifogástalan anyag alapján is — egy tiidományszerető ember eddig meg nem oldott problémák megoldásán fárado­zik. Ebben az irányban halad már Kállay Ferencnek és Jerney Jánosnak több cikke a Tudománytárbnn és az Év­könyvekben. Kállay A keleti nyelvek magyar történeti fan tosságá-r 61 ír a Tudománytár 1840-i folyamában s az Akadémiai Érte­sítőben 1851—52-ben több cikket ír a kazárokról s a kazár­magyar viszonyról. Kállay és Jerney még nem mozognak biztos tudományos alapon, de néhol már közel járnak az igazsághoz, nyomaté­kosan mutatnak rá egy-egy fontos szempontra, sőt megesik, hogy maradandó értékű kutatást végeznek. Különösen jelen­tős Jerneynek a besenyőkről szóló tanulmánya az Évkönyvek V. kötetében.­Hogy az Akadémiában kezdettől fogva megvolt a magyar keletkutatás helyes irányba való terelésének hajlama és képessége, azt bizonyítja egy 1835-i pályatétel, mely a követ­kezőkép hangzik : «Minő neveket tulajdonítottak a régi történetírók a magyar nemzetnek? Melyik történetíróban találtatik leg­régiebb nyoma mindegyik nevezetnek? Vagyon-e elegendő okunk elhinni, hogy bölcs Leó görög császár előtt a magyarok törököknek nem neveztettek? Meddig megyen föl a régiség­ben a török nemzet története és elneveztetéee ?» (Ttár, V. 260.) Egyelőre azonban haladást nem látunk, bár akadémiku­saink soraiban akadnak, kik a keleti filológiát képviselik. 1840-től fogva tagja az Akadémiának Ballagi Mór, töb­bek közt a hél>er nyelv és a Biblia kiváló ismerője. A magyar keletkutatás fellendítése Hunfalvv Pál aka­démiai főkönyvtárnok (1851-től), illetve Reguly Antal nevé­hez fűződik. Reguly 1839-ben ér Finnországija, 1843-ban lesz tagja az Akadémiának s 1849-ben egyebekkel együtt vogul, osztják, és csuvas közléseket hoz —az Akadémiától a körülményekhez mérten támogatott — oroszországi tanulmányútjáról. Ezek az ő betegeskedése és korai halála (1858) miatt egyelőre ki­199

Next

/
Oldalképek
Tartalom