Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Tudománytörténet - Akadémiánk és a keleti filológia: Budapesti Szemle CCXI (1928), 80-95

s.» ból kevéssé jelentős hazánkban az oszmán-törökségről és az iszlámról szóló latin és magyar nyelvű tudományos irodalom, melynek legjelentősebb terméke Decsy Sámuel 1789-ben megjelent üsmanogrnfiája (Bécs, 1788—89). Keletkutatásunk az Akadémia megalapítása után |>ár évtizedig meglehetősen vérszegény és csak esetlegesen talál képviselőkre. Még mindig kísért a magyar nyelvnek a keleti nyelvekkel találomra való hasonlítása. Nagy János, az Akadémia tagja, 1832-ben magyar nyelvtant ír, melyben nyelvünket a héberrel, arameeussal és arabbal hasonlítja. A Tudománytár első kötetei IJCII több keleti tárgyú ismertető cikk van. Bajza József, Széplaki Emészt néven, a Tudománytár III. kötetében (1834) Klaproth nyomán a japáni birodalmat ismerteti, ez azonban csak annak az általános érdeklődésnek a terméke, mellyel a Tudománytár programmja szerint általában kíséri a tudomány fejlődését. Ugyanilyen Oató Pál cikke : Kelet és középkor — franciából — a IV. kötetben. A svájci állítólagos hun maradványokról szól két kis közlemény a Tudománytár III. és V. kötetében. Toldy Ferenc a Tudománytár VI. kötetében : .4 Kelet népeit és literaturáját ismerteti francia forrás alapján. Csornáról szól a Tudománytár több kisebb közlése, melegen, de nem különösebb hangsúlyozásával a magyar keletkutatás szempontjainak (1835. V. 262: VIII. 226). Báró Lakos János Emlékezet báró Tott Ferencre c. cikkében a Tudománytár X. kötetében (1836) egy régi magyar turkológusról, Rákóczi egyik rodostói társának fiáról ír. kinek Mémoires sur les Turcs et les Tortures e. művét több nyelvre, többször lefordították. Egy V—i.-vel jelzett eikk a Tudománytár XII. kötetében (1836) a török irodalmat ismerteti Maltcn Neueste Weltkunde-je után. Ezek a cikkek, melyekhez még több csatlakozik, érdeklődést nem ébresztettek, világosan bizonyítva, hogy fordító és ismertető jellegű irodalom önmagátam a tudomány fejlődésére hatással nem lehet, s hogy a tudomány ott kezdődik, 198