Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)
A nagyszentmiklósi kincs feliratai és a székely rovásírás
91 közelebbi rokonságban s melyet THOMBÍH 8 araméus-szogd írásnak nevez. E nyelvemlék több századdal régibb a türk írás emlékeinél. Végső fokon a türk írás sémi eredetű. A türk írás betfifornái azt mutatják, hogy elsősorban rovástechnikán élt. 4 A türk ábécé (illetőleg az orkhoni feliratok ábécéje) 88 jegyből áll, ebből 4 m&gánhangzójel, 34 mássalhangzójel. A mássalhangzójelek száma azért oly nagy, mert egy mássalhangzóra több jegy is van. (így van ez már a sémi ábécékben is, ha nem is ilyen gazdagságban.) A legtöbb mássalhangzó jelölésére legalább is két jegy van, az egyiket mélyhaDgú, a másikat magashangú szókban használják. A négy magánhangzójegy közül egy az a, e, egy az i', t, egy az o, u, egy az ö, ü jelölésére szolgál. A magánhangzókat a iürk írás — mint a sémi írások — gyakran nem jelöli, kivéve, ha az illető magánhangzó utolsó hangja a szónak, amikor mindig jelölve vsn; az a-e jele rendesen csak a szó végén van kiírva; az t-i, o-u és ö-ü jelének használatában mntatkoznak bizonyos szabályszerűségek s általában azt mondhatjuk, hogy ezeket gyakrabban kiírják, de egészen következetes szabályszerűség alig van s gyakoriak az ingadozások ; ugyanabban a szóban is egyszer jelölik a magánhangzót, máskor nem. Irodalom : TBOMSIS, Inscriptions de l'Orkhon, Helsingfors, 1896. (MSFOu. V.); RADLOF», Die alttiirlrisohen Insrhrilten der Mongoléi, St. Petersburg, I. Liefernng [elavult]: 1894, H. Liefernng lelavnlt]: 1894, m. Liefernng |a jenisieji feliratok|: 1895, Nene Folge: 1897, Zweite Folge [Tonjuqcq felirata] r 1899. TBOMSM, Samlede Afhsndlinger III éa Ztschr. d. Deutschen Morgenl. Gea. NF. III (1924). A Talasz-völgyi feliratokkal RADLO»», MBLIORAHSKU, MALOV és én foglalkoxtnnk. Értekelésemet L KCsA. n, 134 skk.; MALOV : IzvAkNankSSSRGam. 1929, 799 skk. 1 Bővebben 1. „A honfoglaló magyarság kialakulása" c. munkám 198 sk. lapjain; irodalom no. 195. 1. 1. j. — ' E folyó Taskent és a Balkas-tó déli csúcsa között folyik körülbelül középen, délkeletről északnyugati irányba, a Can folyótól délre. — * Samlede Athandlinger III, 76. — 4 THOMSBB, Samlede Afhandlinger III, 71—72. 28. Amint táblázatán kból látható, a magyar Írásnak tizenhat betgje mutat hasonlóságot türk betűkkel. Régebben az volt a vélemény, hogy a magyar rovásírás türk eredetű jelei s jeniszeji feliratok betűihez állanak legközelebb. Ez a feltevés annyiban most is érvényes, hogy a szóbanlevő jelek általában közelebb állnak a jeniszeji feliratok jeleihez, mint az orkhoni feliratok jeleihez. Ha azonban a 517
