Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)
A nagyszentmiklósi kincs feliratai és a székely rovásírás
359 Azokat a naiv irástechnikai és történeti elmélkedéseket, melyeket íészároe czikke elején és végén közöl, figyelmen kivül hagyom ; világoságot vet a dolgozatra pusztán a főrésznek, a feliratok elolvasásának birá&ta is. — Az egyes feliratok fordítása a következő: 1. Barátságos beszélet intézve mondj. (Debreczenyi Miklós ezt igy olvassa: Gelse kukán >esmyüji kertész.) 2. Igyál hasonlóképen s az ellenséget szúrd le. 3. Igyál, de) tudj mértéket 4. öntsd lassan. 5. A víz kevéssé megbízható (?) — lagyd ott 1 6. Töltsd! 7. Mulass (pihenj)! 8. Barátságos. 9. Társaságba elepedtünk (?). 10. Előljárva (?) enyhülést adj (?). II. Víznek (való) (?). 2. Nyújtsd ide ! — (A jelek Méezároséi!) Ezek a fordítások már maguk>an gyanúsak, de mivel egy VI. századbeli ujgur valóban nem tudhatta, logy milyen felírást várhat tőle 1300 évvel később egy philologus, vesztegessünk ra több fáradságot. Először egy olyan hibát hozok fel, mely azonnal halomra dönti a liztosnak jelzett kombinácziók tekintélyes részét. Az öetörökben volt egy iang (talán *-d-J, melynek főbb folytatásai ivö. Gombocz, Nyelvtud. KötL lő, 272): kojbal -z, oszm. -;'-, jak. -t-, csuv. -r-, az ujgurban éi trkhoniban pedig -d- f-t ). Ezzel a hanggal nagyon megjárta iféazároe. A 4. feliratban oszmánli • stb.) -;-t talál a kuj- .önteni' (vö. jakut .•ut-, kojbal kiu-) igében, a 11. feliraton pedig kojbal (stb.) »-et az isküldeni' (vö. jakut it-, kojbal is-, ujgur (I) it-) szóban. Hajók a Mészáros >lvasatai, akkor eseket a feliratokat csak valamely modern török nyelvéss íamisíthatta. Ilyeneket botlik az, a ki szótárakból megfelelő ismeretek léikül dolgozik. Az is nagyon tanulságos, hogy mikor Mészárosnak szüksége van egy mondani' jelentésű üj- igére, előveszi az ujgur ögii- .dicsérni, mondani' oboli (1) üj- megfelelőjét (1. felirat). Valóságos Bábel. — Ezek ntán senki lem fog CBodálkoani, ha a kőktörök, ujgur (1) jayi szónak modern jau alakát fedezi fel az állítólag VL századi törők nyelvemléken (2. felirat). A 3. feliratban as üj ,mérték' síé lep meg bennünket. Ez pedig emmi egyéb, mint az njg. (1) stb. öt ,idő, időpont' teleut öj alakja, as dképselhető legmodernebb jelentéssel, mely a teleuton kivül nincs meg igyetlen dialektusban sem. Ezt a rövid feliratot a módszer szemléltetésére un is mntatom. Ki van Írva belőle négy betfi: cí uk ü. Ezt Mészáros ilyenformán egésaíti ki: iá, uk üj ,igyál, tndj mértéket'. Hogy az uk- js.entése .ráhallgatni, megérteni', hogy as üj .mérték' sió képtelenség, hogy lines a világnak az a nyelve, a melyen ezt a négy betfit ilyen módszerrel írtelmes mondattá ne lehetni kerekíteni, azsal Mészáros nem törődik, íőt, ha a turkológus elolvassa a csikket, határozottan as a benyomása, logy Mészáros reformálta as ujgur nyelvet. A 11. feliratba beleolvasott njg. (mong.) üffü ,víi* sió (a Kutadyu Bilig hapax legomenona!) nem nnivaló viiet jelent, hanem ast a vizet, a miből az Isten az embert Seremtette. — A 6. és 12. feliratok »tölsd» és »nyújtsd (ide)» fordítást akkor is rossz, ha ai olvasat jó volna. Csak a főhibákra szorítkoztam. Hál' Istennek, hogy csak pár sor a isőveg és nem tis lap. így azt hisz-m, elég lesz a hibamutatványokból. Nincs ezekben as olvasatokban egyetlen sió sem, melyet a kritika s helyeshez csak köseljárónak is tarthatna. Még néhány szót as apróságokról Maitkori bírálatomban (EPhK. 38, 707) figyelmeztettem Mészárost, hogy az AT jelzést magyar czikkben nem kell használni, mert semmi egyéb, mint az «alttürkisch» rövidítése. A mint látom, megfogadta a tanácsomat» Most elárulok még egy titkot: a Badloff-ssótár OT jelzése csupán az * • osttnrkestan isch • rövidítése. — Nagyon örülnék, ha Méssáros meg tudná mondani, hogy miért javítja ki a Radloff-Vámbéry osagatáj a-i vokálistipusú szavait külön »reete» alatt a-i-ra. De nem osak mulatságos tévedésekkel van tele ez a 21 oldal, hanem komoly tényekkel is. így megtudjuk belőle pl., hogy a -nt a tőrökben 398
