Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)
A magyar nyelv régi török jövevényszavai
230 1. Mahmöd KUğari taz 'tarka ló' ( B ROOK ); taz at 'tarka ló' (BESÍM ATALAY); „taz at tavarlx bolmas 'a tarka ló nem visz terhet', mert a patája gyenge" (BESÍM ATALAY III, 148—9). 2. Kalkuttai Szótár (Façllullâh Ch&n: Luğat-i Türki, XVII. század vége): j> taz 'tarka ló (asp-i abraá)'. Z ENKER és RADLOFF tévesen /«z-nek olvassák; RAüLOFFnál tez ű 'fehér ló vörös foltokkal', İ LSE LAUDE-CIRTAUTAS (Der Gebrauch der Farbbezeichnungen in den Türkdialekten. Wiesbaden, 1961. 107) RADLOFFból idézi, az „Elvétve előforduló lószínnevek" között. 3. A Kitáb al-ídr&k li-lis&n al-Atr&k című szótár (kiadta CAFEBOÓLU, Istanbul, 1931.) kézirata török glosszákat tartalmaz, amelyeket V ELET IZBUDAK adott ki Istanbulban 1936-ban „El-ldr&k Haşiyesi" cimen. Ezeket a török glosszákat, melyek 1334—1335-ből valók, a beíró arabul értelmezte, a kiadó azonban az eredeti arab értelmezéseket nem közli, csupán saját új-török fordítását adja. E glosszák közt van a következő: ,, tazı at arap atı" (tazı at 'arab ló'). A kiadó azonban szegletes zárójelben megjegyzi, hogy az eredetiben — arab nyelven — nem ez az értelmezés található, hanem a következő: 'fehér és fekete szőrű ló' („burada aklı karalı tliylil at demektir"). A tazı szóban tehát itt a régi taz 'tarka' szó lappang. 4. Taryil 'olyan állat, amelynek a hátán fehér és fekete sávok vannak (bármely állat a lovon kívül)' (MKisğ.; B ROOK.; VÖ. BESÍM ATALAY I, 15, 482) I kazak taryil 'tehónszín (vörös, fekete foltokkal)' (KATAR., RADL.) | kir. taryil 'vörös tehén vagy bika fekete sávokkal' (JUD.) I karacs. talyxr 'tarka' PRÖHLE I osm. dxrgú 'többszínű' (dxrgxltavuk 'tarka tyúk': SDD.) Igen érdekes szó; a taz eredeti z-je r-rel van benne képviselve, amit más esetekben is látunk az oguz-kipcsak nyelvjárásokban. A -gxl képzőt látjuk az oszm. qxryxl 'szürkülő' szóban (RADL.), VÖ. qxr 'szürke', és testrésznévből képezett színnevekben: balgit 'fehér fejű' (MKáág.) - bal 'fej', yalyil 'olyan ló, amelyiknek fehér van a sörényében' (MK&ág.) — yal 'sörény' (1. BBOOK., Ostt. Gr. 106). 5. Kazak tarmaix 'lóezín (fehér, sárga almákkal)' (RADL.), -man képzővel, mint aqman 'fehér', qaraman 'fekete' ( B ROOK ., Ostt. Gr. 127). A kazak tarpan(y) 'vádló (equus Przevalski), olyan ló, amely nem tűr lovast a hátán' (RADL.) | kir. tarpari 'rossz járású ló' ] tarpayda- 'nehezen és ügyetlenül mozogni' (JUD.) nem tartozik ide, vö. kazak tarpx- 'a mellső lábakkal rúgni' stb. (RADL.). 6. Kir. tarlan vagy boz tarlan vagy tarlan boz 'szürke (lóezín)' (JUD.) | kazak tartan 'lóezín: fehér — vörös, sárga vagy fekete foltokkal'(RADL.);'lószín: szürke — sárga almákkal' (KATAR.) I kumük tarlan 'sólyom' | csag. tarlan 'egy nagy vadászmadár; egy kitűnő lófajtának színe és megnevezése' (SEJOH SÜLEJMAN) |szag. tirlan 'fogolymadár' (RADL.) || mong. tarilan 'több színű, tarka, foltos, pettyes' | tarlan 'tarka', tarlan üker 'olyan marha, amelynek fehér sávok vannak a gerincén' (Kow.) [ kaim. tariff, tarty 'tarka, sötéten foltozott, apró foltú (marháról)' (RAMST.) (H ASAN E REN : NyK. LI, 360). ILSE LAUDE-CIRTAUTAS (i. m. 106) a „Csupán lóra alkalmazott szinmegjelölések" között sorolja fel. A mondottak után aligha szükséges cáfolni azt az ötletet, hogy a tar, tar-ka szó a tar 'kopasz' szóval függene össze (SzófSz.; RAMSTEDT, Korean Etymology 250). A tar 'kopasz' szó szintén török eredetű (török taz 'kopasz'), de a két szónak, tudniillik a magyar tar < török tar < taz 'kopasz' és magyar tar < török tar < taz 'tarka' szavaknak a meglevő adatok szerint sem a magyarban, sem a törökben nincs köze egymáshoz. 388
