Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)

A magyar nyelv régi török jövevényszavai

15 őstör. orkh. ujg. Kásg. CC. Hoi'TSMA AbûHayyán *küt'átmegy' kaikőékaikeikdikai*bes 'öt* bek be s bis bek bik bik IbnMüh. Manuel 06zm. kirg. kaz. jak. csuv. kűtküigütkeskiikö'skaibis bes bes bes bik bitís pilA zárt e nyomai tehát sokkal nagyobb területen megvannak, mint POPPE gondolja. Az oguz nyelvjárások mind figyelembe veendők, és az azerbajdzsáni csak mint oguz nyelvjárás jön tekintetbe. Meg kell még jegyezni, hogy az E hangok kérdése az egyes török nyelvekben, különösen a csuvasban és a jakutban meglehetősen bonyolult.

1 3. Ha mármost a magyar nyelv bolgár-török jövevényszavait vizsgálat alá vesszük, azt találjuk, hogy a zárt e ezekben is mutatkozik. A következőkben sorra veszem azokat az egyeztetéseket, amelyek ezt mutatják, azaz a magyar nyelvnek azon bolgár-török jövevényszavait, amelyek az első szótagban zárt e-re utalnak. (A nyílt bolgár-török «"-nek a magyarban nyílt e felel meg; az ide tartozó eseteket nem tartom szükségesnek megemlíteni.) A következő egyeztetések nem egyszerű ismétlései GOM1 Az oszmúnliban azok a szavak, amelyekben eredetileg zárt e volt, most nyílt 4-t matatnak, de a régi zárt t nyoma megőrződött az arab írásos szövegekben, amelyekben a ma nyílt d-nek (helyesen f-nek) ejtett régi zárt t hangot az i jelével látjuk jelölve. Fenti példánkban, a bes szó esetében ez ma nem mutatkozik, azonban az ó-oszmánliban megvan a szabályos alak (vö. THÚRY: NyK. XXXIV, 358), és zárt e-t találunk a szóban az azerbajdzsáni nyelvjárásban is. Fontos szerepe van e kérdésre nézve az arab írásos feljegyzésekben az i betűnek. Nem tartom helyesnek, hogy Fov az ó-oszmánliban olyan szavakat, mint virmük i-vel olvas; ezeket a szavakat zárt e-vel kell olvasni (vermük). Azt is kétségtelennek tartom, hogy THOMSENnek az a véleménye, mely szerint a feliratokban a j*rss^jir váltakozás esetében zárt e vei van dolgunk, helyes. Sőt azt hiszem, hogy az i jelet más emlékekben is zárt e-nek kell olvasnunk bizonyos esetekben (vő. az ujgurra vonatkozólag PELLIOT: TP. 2' eérie XV, 229=KalyPHp. 7). Ügy gondolom, hogy RADLOFF téved, mikor a csagatáj emlékekben az i betűt oiyan esetekben, amidőn ennek képviseletében más nyelvjárásokban nyílt ü hangot látunk, nyílt d-nek olvassa. Ez már azonban nem a zárt « kérdése, s ezzel most nem is akarok bővebben foglalkozni. A kérdés tárgyalását L KCsA. 1. kieg. kötet 518-20. 337