Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)
A magyar nyelv régi török jövevényszavai
nal való összefüggés egészen világos és ezt már P RAY, BEREGSZÁSZI, GYABMATHI, HUNFALVY (VogF., 1864) megmondották. 1 A szó török eredetű és innen kell kiindulnunk, ha etimológiáját keressük. Ezt teszi már PATBUBÁNY LUKACB 1881-ben (NyK. XVI, 459), ki nagyjában helyesen tagolja a török arslan, ar'islan szót a következő módon: ar: alapszó + sil török melléknévképző + altaji török ay 'vadállat'; az ari alapszót azután PATBUBÁNY a török «art 'sárga' szóval hozza össze, ami lehetetlen. Az egész név szerinte ezt jelenti: 'sárgás vadállat'. De nagyjában — mint mondtam — PATBUBÁNY jó nyomon jár. B ANG a KSz. XVII. kötetében (112. kk.) eredeti *arsil ilan alakot tesz fel; az arsil az oroszlán nevének változataiban él a török nyelvjárásokban (az adatokat 1. lent), az tlan~;t7an pedig annyit jelentene mint 'csúszó*. A szó magyarázatánál persze elsősorban arra kell törekednünk, hogy alaprészének eredetét tisztázzuk. BANO fel is veti a kérdést (i. h. 180), nem is rossz, amit — PATBUBÁNY feltevésének hatása alatt — mond, de nem jut mégsem eredményre. Azt mondja tudniillik, hogy ha az or- rész színnév, akkor nem a sari-ra kell gondolnunk, hanem az ar szóra, amely az ar pulan 'Elentier' kifejezésben (pulan maga is 'Elentier'-t jelent abakáni és altaji nyelvjárásokban) és az Ar 'jotai névben található (Ax *jotai testvérének neve Qir jotai, melyben çtr='szürke'). B ANG azonban kétesnek tartja ezt a megfejtést, mert A -síi képző korát nem ismerjük. Ezek a feltevések a kérdés megoldásáig viszik a dolgot s azt hiszem, a döntő adatokat megadja KÁÍGABI. Ezek az adatok: ar 'rotgelb' (ar bőrt 'hiéna'), arsal: arsal «od 'rötliche Haare' (ed. K IL. I, 97,. B ESIM A T ALAY I, 106).* E szerint tehát a -sal ~ -sil képző régi. B ANG maga is erre a véle* ményre jutott később, az UngJb. X. kötetében (1980; 20. 1.): a jalil 'zöld', qizil 'vörös' mellékneveket *jaí-sil, ill. *qiz-s'il alakokból magyarázza és idézi a kazáni aqstl 'fehéres' szót (aq 'fehér'), melyhez még megemlíthetjük az oszm. qumsal 'homokos' (qum 'homok') és joqsul 'szegény, nélkülöző' (joq 'nincs') mellékneveket (DHNY, Gramm. 582.1., RAMSTEDT : JSFOu. XXVIII, 8 :77). De ezt nem is kell bizonyítani, hiszen itt van KiSÓABinál maga az arsal alak, mely a szintén meglevő ar származéka. Az arsal~ arsil tehát, annyit jelent mint 'vöröses sárga' s ebből a színnévből való az oroszlán török neve. Kiemelem, hogy altaj-vidéki nyelvjárásokban az arsil inaga is szerepel az oroszlánt jelölő kifejezésekben (mesében; RADLOFF adatai): tel. 1 GOMBOCZ, Honfogliláselőtti tör. Jszavaink 72. • B ROOKZLM A NN arsil olvasata (a kézirat nrsik é« arsal alakjai helyett) nem egészen megnyugtató. 288 "328
