Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)
A magyar nyelv régi török jövevényszavai
alt. arstí ajû 'oroszlán* (ajü 'medve'), taba art'il aba 'oroszlán' ( aba tel. stb. 'Vater' szag. stb. 'medve'), tel. arsîl ay 'oroszlán' (at) 'Wild'). Az -an végzetet nem gondolom másnak, mint gyakran előforduló denominális képzőnek, melyről a KCsA. III. kötetében (109.1.) írtam. Ez mindenesetre nagyon régi a szóban, mert már a VI. században jelentkezik benne: Menander Protectornál egy türk neve (675-ből) 'Apukái, * ©s világosan egy eredeti Arfilann megy vissza. (CHAVANNH, Documents, index; B ANG : KSZ. XVII, 127. Ugyanitt egyéb adatok. A mongol (orsalan), mandzsu megfelelőkről: BAMSTBDT, KalmWb. 14b.) De a magyar oroszlán és a török alakok általában már világossá teszik az arsilan alak őstörök voltát. Felvetődik azonban egy nehéz kérdés: el lehet-e választani az arslan 'oroszlán' szót a burslan 'tigris' (KISo.), qaplan 'tigris, leopárd', és sirtlan 'hiéna' szavaktól s lehet-e ezek nélkül magyarázni? B UDHNZ (NyK. XVI, 460) azt mondja, hogy «az arslan-n&k csak olyan magyarázata fogadható el, amely mutatis mutandis a kaplan-n, nrtlan-r& is alkalmazható lesz.» B ANG is ezen az alapon áll: az arslan-t is, a qaplan-t is a-filan 'csúszó' szóval magyarázza s próbál idevonni más -Ion végű szavakat is. BANQ magyarázatai azonban nem fogadhatók el, s ami BDDBNZ véleményét illeti, én azt hiszem, hogy az arslan fenti magyarázata akkor is helyesnek gondolható, ha a qaplan-t és a sirtlan-t nem is tudjuk megmagyarázni. Ea az arslan fenti magyarázatát elfogadjuk, arra is gondolhatunk, hogy ennek a szónak fontos analógiás szerepe volt a burslan (vö. hars 'Tigris'), qaplan és sirtlan szavak kialakulásában. Végül megjegyzem, bogy M. F UAD K ÖPRÜLÜ az Iszlám Enciklopédiája török kiadásának 8. füzetében (1942) nagy terjedelmű és érdekes cikket közöl az oroszlánról (598—609. 1.). A cikk olvasása alkalmával önkénytelenül felvetődik a kérdés: hát a magyarok hol ismerték meg az oroszlánt? Azt hiszem, a Kaukázus vidékén, talán iráni műveltségi hatás alatt. Az oroszlán ábrázolása itt kétségtelenül közönséges volt s fejedelmi udvarokban bizonyára itt is tartottak oroszlánt. (Erről a szokásról bőven ír KÖPBÜLÜ.) Súv. *Sógor' jelentésű süv szavunk ma már nem használatos a köznyelv» ben, bár KBLSMSN magyar-német szótárában még benne van (II. kiadás : siv). A MTsz. szerint Kalocsán még él a szó és él Szlavóniában is (Nyr. XLV, 44); ezenkívül ezt is olvassak a MTsz.-ban: «*£ 'sógor, sógorasszony' Erdővidék Tsz. megbízhatatlan adat.» 8IMONTI a si-lány 'nyoszolyóleány' szóban is ezt a szót kereste. (L. BKKB ÖDÖN, Bégi és ritka szavak Dunántúl, 54. 1. Dunántúli Szemle könyvei: 186.) Tóth Béla és 288 "329
