Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)

A magyar nyelv régi török jövevényszavai

az iszlám, majd bemutatta seregét a követnek, s azután kijelentette, hogy egy ilyen nép, melyben egyetlen mesterember sincsen, nem tudná, miből tartsa fenn magát, ha az iszlámot elfogadná és parancsait megtartaná.

1 Pedig még az iszlám — mint láttuk — leginkább megfelelt a török népek természetének. Szintén közismert egy másik idetartozó eset. A türkök nagyfejedelme, Bilge kagán 7*20 táján fallal akarta körülvenni székhelyét és templomokat akart benne emelni Buddhának és Lao-cénak, de minisztere, a bölcs Tonjukuk, ki egyike a türk történet legnevezetesebb alakjainak, lebeszélte tervéről : «Ha fallal körülkerített városban telepedsz meg és legyőznek a kínaiak, feltétlenül foglyuk leszel ; Buddha és Lao-ce pedig a szelídséget és alázatosságot prédikálják az embereknek : nem harcosoknak való tan ez».

1 A politikai és hadi szervezetre vonatkozólag egy magyar főúr veszedelmet láthatott a keresztyénség átvételében ; úgy gondolhatta, hogy a régi, jól bevált szervezet, hadi és közigazgatási egységeivel, a középázsiai nagy török birodalmakban kial kult tisztviselői rendszerével meglazul vagy elpusztul s viszont a nyugati szervezet idegen volt neki, nem volt hozzá bizalma. Ehhez járult még az a fontos körülmény is, hogy egy magyar főúr az új szervezetben elveszni látta önállóságának, nagy hatalmának, sőt szabadságának jó részét is, megbontva látta hatalma legfőbb alapját, a nemzetiségi szervezetet. A pogány magyar főurak lelki vonásai közül kétségtelenül a nomád ember sajátos konzervativizmusa volt egyike a legjellemzőbbeknek. Ez magyarázza az ősi valláshoz való ragaszkodást. Pogány szellemi műveltségük is szivükhöz volt nőve. Költészetük bizonyára alig különbözött a török népeknél akkoriban megtalálható költészettől ; dalaik több vonása — ha emlék nem maradt is fenn — megrajzolható, s epikus 1 Marquart: Osiumuiische Zeitschrift. VIII. 290. sk. ; Bart hold : 12 Vorlesungen, 70, 278. 1 Az irodalmat 1. Marquart . i. h. 316