Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)
A magyar nyelv régi török jövevényszavai
meg az tmber érte'két, hogy hány embert ölt meg csatában — ezt számon tartották — s az volt a meggyőződésük, hogy a megölt ellenség szolgál nekik a másvilágon. (Lehel — helyesen Léi — ismert mondásának a pogány magyarok hitvilága szempontjából való hitelessége minden kétségen felül áll, több ázsiai adattal igazolható.) Mennyivel könnyebb dolga volt ebben a tekintetben az iszlámnak a középázsiai törökség áttérítésében. Az iszlám — legalább is elméletileg — két részre osztja a világot, mohamedán területre és harci területre, s híveinek kötelességévé teszi, hogy szent háborúval mohamedán területté változtassák a harci területeket. E felfogás a gyakorlatban a nem mohamedán területek elleni állandó támadó harcban nyilvánulhat, s e harcokban fontos szerepet játszik a zsákmány, a legyőzött hitetlenek ingó vagyona. Ennek négy ötöde a törvény rendelkezése szerint a csapatok közt osztandó szét ; lovas katonák kétszer vagy háromszor annyit kapnak a zsákmányból, mint a gyalogosok, s aki a harcban egy ellenséget megöl, megkapja annak a fegyverzetét. A hadifoglyok szintén a szétosztandó zsákmányhoz tartoznak. 1 A várható zsákmány — már az iszlám legrégibb korában — kétségtelenül erős ösztönzés volt az iszlámhoz való csatlakozásra, — írja Goldziher Előadások az iszlámról című munkájában (142. 1.). Ez volt az a vallás, mely a harcos törökség, illetőleg a törökös szervezetű népek hajlamainak különösen megfelelt. Olyan vallás és olyan műveltségi formák átvételétől, melyek a nép harci készségét károsan befolyásolták, a törökös szervezetű népek fejedelmei idegenkedtek. Az orkhoni felíratok például óvják a török népet a kínai műveltség befolyásának a mérgétől. Még az iszlámtól is idegenkedtek a török fejedelmek. Sokat idézzük J&qfitnak, illetőleg Ibn al-Faqíhnak egy erre vonatkozó tudósítását. Hisám kalifa (724—743) követséget küldött egy török néphez azzal a javaslattal, hogy térjen át az iszlámra. A kagán először tájékozódott a felől, hogy mit tilt és mit enged meg 1 Juynboll : Enz. Isi. s. v. Ghaninia. 315
