Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)

A magyar nyelv régi török jövevényszavai

15 Ehhez a balkáni eredetű, részint török, részint szláv nvelvű bolgársághoz, mely a IX. század eleje óta "I - semmi esetre sem jelentéktelen számban — Magyarország keleti felének bizonyos részein, a IX. század végén, illetőleg a X. század folyamán hozzájön egy újabb néposo|>ort. mely a ránk maradt nevek tanúsága szerint legalább is Itolgártörök műveltségű, de valószínűleg bolgár-török eredetű is. Ez a népcsoport a gyulák néjte volt. mely a magyar honfoglalókhoz tartozott, s magyarul és bolgár-törökül beszélt. Az idetartozó bizonyítékokat elsősorban szintén Melich a török kök «kék* szóra gondoljunk, melynek egyes származékai (magyar kökény, a kaukázusi balkár nyelvjárásban köken, mongol kögiit) .kökény, kökénybokor* jelentésben is előfordulnak. Melich János szerint a név egy török * kükeley azaz, .kökényccske' megfelelője, s a szóvég (török -ej- > magyar -ó) a bolgár-törökségre utal. Ezzel szemben Kniezsa István — Ligeti Lajosra hivatkozva — (Szt. Istv. Emi. II, 43tt) nem lát a szóvégi f-ben határozottan bolgár sajátságot, bár a név török eredetét ő is kétségtelennek tartja. Melich János magyarázata lényegében kétségtelenül helyes. Abban is egyetértek vele, hogy a szó bolgár-török eredetű, mert nines török nép a bolgáron kiv&l, mely történeti bizonyítékok alapján a X. században jelentős tömeggel képviselve Erdélyben feltehető volna s szerintem aszó hangalakját tekintve is bolgár eredetre mutat. Erről részletesebben akarok szólni. A szóvégi y a bolgár mellett szól. ha a nevet Melich Jánossal őstörök* Kökcle.k alakra vezetjük vissza, mert a deminutiv -k általában megmarad a nem-bolgár nyelvjárásokban. Megvan azonban az a lehetőség is. — sőt szerintem ennek több a valószínűsége — hogy a Kükül lő nem deminutiv alak, hanem bolgár * kükel-liy < őstörök *kilkellig .kökényes* alakból származik. Ila ugyanis megvizsgáljuk, liogy miképpen szerkeszt a török .Kökényes* és más ilyenféle folyóneveket, azt találjuk, hogy ez kétféleképpen történhetik. Vagy úgy, ahogyan Melich János fenti magyarázatában látjuk, t. i. Iıogy a gyümölcs vagy fa neve minden képző nélkül szerepel mint folyónév, pl. Almai -patak |, Kfizfalpatak |. vagy pedig úgy. hogy az alapszóhoz hozzájárul a -lig képző, s akkor a név szószerinti jelentése ,Almás*. .Füzes*. Van egy kis török munka egy kisázsiai vilajet földrajzi neveiről (F. Aksu: İsparta i.'i yeradları. İsparta. 1W3B), ebben többek közt a következő patakneveket találjuk : egyrészt Armut ,Körtel patak ]', Çavdar ,Itozs', Elmadtxk .Almácska' (kicsinyítő képzővel ; e kicsinyített alaknak gyakori jelentése «kiugró csont», de erről itt nem lehet szó). Knrnmxk .Konkoly, Kavak 306