Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)

A magyar nyelv régi török jövevényszavai

ıs János mutatta ki.

1 Az öregebbik Gyula két leányának. Karóidnak és Saroltnak, bolgár-török neve van. az első név jelentése körülbelül «fekete menyét», a másiké, «fehér menyét» (ilyenféle női nevek gyakran előfordulnak). Szintén a bolgártörökségre utal a gyula szókezdő gy-)e, különösen ha a világosan bolgár Sarolt-tal összefüggésbe állítjuk. Hogy a gyulák milyen viszonyban voltak az erdélyi ós marosvidéki régebben itt lakó bolgársággal, arra ni nos adatunk, de kétségtelenül élénk kapcsolatban voltak velük. A gyuláknak magyar, bolgár és szláv lakosságból álló .Nyárfa*. — másrészt Bademli .Mandulás*. Díevizli .Diós*, Çavdarlı ,Rozsos*, Elmalı ,Almás*. Erikli .Szilvás*. Findikli .Mogyorós*. Indiirli 'Fügés', Karamikii .Konkolyos', Kavaklı .Nyárfás'. Kirezli .Cseresznyés*. Sazlı .Nádas*. Söjüllü .Fűzes*. A nevek kisebb része tehát -li képző nélkül, nagyobb része -li képzővel van alkotva, 1'gy látszik, ilyenformán van a dolog más török nyelvterületeken is r Sarımsaklı .Fokhagymás*, kis folyó Közép-Ázsiában, a /erefsán középső folyásának vidékén (Radloff : Aus Sihirien. 11,421.). Taldv (eredetileg Tal-liy .Fűzes', több folyó neve az A haj-hegységben (Radloff : Wörterbuch), Tereddi (eredetileg Terek-lig) .Nyárfás' folyó (és hegy) neve a T'ien-sanban (l'rinz Gyula: Utazásaim BelsöÁzsiában. 120.); több ilyen folyónév van Almássv Györgynek Karakirgiz nyelvészeti jegyzetek című cikkében (Keleti Szemle II. 117.): Kaindi , Ny ires*. Tödet i .Topolyfás', Karagaiti .Erdős. Fenyőerdős' ; e nevek is mind -li képzővel vannak alkotva, viszont Prinznél (i. m. l 1.) Kain .Nyírfa' nevű folyót is találunk. Török szempontból tehát, valószínűbb, hogy a Kilküllő török KiUcellig alakra megy vissza (ennek megfelelő folyónév a kalmiik Kügültu is, 1. M. Ny. XXVI, 02, vö. Ramstedt. Kaltn. Wb. : KögU

6 falunév), s az ebben levő -g azután nem-bolgár nyelvjárásokban is változik és eltűnik. Példákat azonban a szóvégi -g eltűnésére i-égi török elemeink körében egyelőre csak a bolgár mutat, illetőleg a szóvégi -g eltűnését mutató példák határozottnu egy nem-bolgár nyelvjárásnak nem tulajdonithatók. Másként van a dolog abban az esetben, ha a legrégibb magyar alakokban a rövid / biztosítva van. Akkor a név végén kiesinyitő képző van, s a bolgár eredet hangtanilag is kétségtelen. Felmerült az a gondolat is, hogy a Kükülló név besenyő eredetű, de ezt már a szóközépi -k- miatt, sem tarthatjuk valószínűnek. A kök szónak két származéka is mutatkozik a besenyőben — Kilel. és küerói, — de a -fc-t egyik sem őrizte meg. 1 A honfoglaláskor

i Magyarország 45. skk. 307