Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)

A törökök és a magyarság kialakulása

Új elmélet a magyarság kialakulásáról. — írta : TÖRÖK JÁNOS — A magyarság eredetének és őstörténetének kérdése egyike a magyar tudomány legnehezebb problémáinak. Számtalan tévedésen, sok délibábos elméleten keresztül sikerült végre az utolsó félszázadban az idevonatkozó kérdések legfontosabb részét megoldani. Kétségkívül bebizonyosodott, hogy a magyarság eredete szerint a finnugor népekhez tartozik s hogy több századdal a honfoglalás előtt erős török befolyás alá került. (L. Szinnyei József, A magyarság eredéte, nyelve és honfoglaláskori műveltsége. Olcsó Könyvtár.) Ma már ott tartunk, hogy e nagy igazságokon belül bizonyos részletkérdések tisztázására is vállalkozhatunk. Ilyen részletkérdések: milyen volt és hol élt az az ősi finnugor nép, melyből a magyarság kitejlödött, mikor kezdődött a török befolyás, hol ment végbe, milyen hatással volt a magyarságra. Ezeket a kérdéseket tárgyalta a Magyar Tudományos Akadémia 1922 február 20-án tartott ülésén gróf Zichy István. Szerinte a magyarság őshazája Oroszországban, a Permi kormányzóság déli részén, az Ural-hegység európai és ázsiai oldalán volt. Erre utalnak bizonyos finnugor eredetű magyar állat- és növénynevek, továbbá az a Kr. sz. körüli csontkultúra, mely az alsó Káma és a középső Volga vidékétől átterjedt az Ural keleti oldalára s melynek képviselői legnagyobb valószínűség szerint finnugor népek s az Ural keleti oldalára átvivői, mint a finnugorság legkeletibb ága, a magyar-ugorok voltak. Ezt a népet Zichy még nem nevezi magyar- nak, hanem magyar-ugornak, mert ez a nép jellege szerint még az ugorsághoz tartozik, a vogulokhoz és osztjákokhoz; a „magyarság" még ekkor kezdetleges műveltségű vadászó és halászó nép. Ilyen lehetett az állapot még a Kr. e. első évszázad közepén. Ekkoriban azonban egy nagy esemény történt Kelet-Ázsiában : megdőlt a hunok hatalma s kezdetét vette a népvándorlás időszaka. 16