Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)
A törökök és a magyarság kialakulása
162 ismerete szempontjából rendkívüli fontosságú megállapítás volna. Ez az egyeztetés a sumir dingir 'isten' szónak a török tát) gri 'isten' szóval való egybevetése. Ha azonban ezt az egyeztetést jobban megvizsgáljuk, kiderül, hogy csak látszólagos. A sumir szó alakjai (1. DELITZSCH id. m.): dim-tne-ir, dingir, digir, jelentése: 'fényes, ragyogó; isten, istennő'; a török szó alakjai és jelentései: türk, ujgur tágri 'ég, isten', kazáni táp gri 'isten', tárt (OSTROUMOV: tára) 'szentkép', kazáni (BÁLINT) tapara 'isten', kazáni(OSTROUMOV) tágara, tágra 'isten', miser (PAASONEN) tágara 'isten', baskir (KATARINSKIJ) tággra, teleut tágárá 'ég, a száz felső világ', altaji tágári u. az, szagáj tegir 'ég', kumük tággiri 'isten', kirgiz, karakirgiz tágri 'ég, isten', tarancsi tágri 'ég, isten', lucki karaim tándri tánri 'isten', lebed, sor tágri 'ég', szagáj tegri 'ég'; oszmánli tagry 'isten, istenség', jakut tagara 'ég, isten, szent', csuvas turS 'isten; szentkép' ~ mongol:' 'phags-pa írásos feliratokban : dcn-ri; egyéb nyelvemlékekben: tenggeri; irodalmi mongol tngri (olv. tengri; KOWALEWSKI tegri olvasata hibás), ritkábban tenggeri; irodalmi kalmük tenggeri 'ég, égi lakos'; khalkha teggar < *tenggeri (VLADIMIRCOV, Sravn. Gramm. 338); csakhar, kharcsin fégGar (LIGETI feljegyzése); dahúr tenggeri (IVANOVSKIJ), t'éggar, féggtr 'ég' (POPPE, 92); darkhat teggar, vö. burját tenjar 'ég' (SANZEEV, Darchatskij govor, 53. 1.); burját (CASTRÉN) tegere, teger; naiman, gorlosz, durbut-beisze, dzsasztu, aru-khorcsin (recte: khorcsin, vö. LIGETI, Rapport, 33), ordosz tegr(i) (RUDNEV, Materialy); kalmük teggr (RAMSTEDT: Nyelvt. Közlem. XLII, 237.). A jelentés a mongolban is általában 'ég' és 'isten'. A török szó jelentése tehát 'ég' és 'isten', a sumiré 'fényes' és 'isten', a jelentések tehát csak részben egyeznek. Az alaki egyezés még kevésbbé fogadható el. Az első szótagban a sumir t-ből nem érthető az óstörök a ~ á megfelelés s nem érthető a sumir alapján a szóvégi török i ~ y ~ á ~ a sem. De a tágri nem is lehet a törökben sumir jövevényszó, mert hiszen eredeti török szó.* A törökben néha világosan lehet oly szavakat magyarázni, melyek más nyelvekben nem igen magyarázhatók. Ismeretes pl. a testrésznevek eredeti jelentése a törökben: köz 'szem', tkp. 'látó', qulaq 'fül' tkp. 'halló', jürák 'szív', tkp. 'mozgó, járó', oszmánli iudaq 'ajak', tkp. 'fogó', burun 'orr', tkp. 'szagló' stb. vagy például: syjyr 'tehén', tkp. «fejős»; jylan 'kígyó', tkp. «csúszó* ; jámii 'gyümölcs', tkp. «étel»; jyldyz 'csillag', tkp. «csillogó»; jumurtqa 'tojás', tkp. «kerekded». 1 LIGETI LAJOS közlése. • Felvetődött az a gondolat is, hogy a török tigri 'ég, isten' a kínai tien 'ég* szó származéka. Ez hangtani, alaktani és történeti okokból egyformán valószínűtlen. 87
