Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)
A szír Nagy Sándor legenda: Horváth János Emlékkönyv: MTA I. Oszt. Közi, XIII, 3-20
10 I V Az átdolgozás még nem türiént meg a 395/6-ban bekövetkezett félelmes hun betörés idején seri. Pedig ennek a betörésnek a hullámai délen ÉszakMezopotámiát és Szíriát is elérték, sőt hírek kaptak szárnyra, hogy a hunok Jeruzsálem kincseit is el akarják rabolni (Hieronymus, Ep. LX, 16 ; LXXVII, 8). Ekkor menekült a Bethlehemhcn tartózkodó Hieronymus is a tengerpartra Paula kolostorainak szüzeivel, hogy hajóra szállhasson velük, ha megérkezik a barbár áradat. Hieronymus szavai azonban sem itt, sem más írásaiban nem árulnak el többet, mint a losephus megjegyzéseivel való ismeretséget. A Quaestiones in Gençsin (ad X, 2) egyik helyén, a népszármazási táblázattal kapcsolatban, ő is említi röviden a Seytliao : M agog azonosságot, Ezékiel-kom mert tárjában pedig (ad XXXV11I, 2) Iosephusra is utal. Sokkal fontosabb Ésaiáskommentárjának egyik helye (ad XXX, 27—33), amelyből világosan kiderül, hogy nála a losepbustól átvett Scythae : M agog azonosítás, csak mint losephus véleménye szerepel: ..ludaei de (log et M agog gentibus, quas putant ab Aquilone ventures id est de Scythiae partibus haec intelligunt super quibus Ezcohiol plenius loquitur." Nyilvánvaló, hogy itt a Nagy Sándor-regény Itatásának semmiféle nyoma nincs, s ezen az sem változtat, hogy Hieronymus ugyanerről a 395/6. évi betörésről szólva a kaukázusi kapukat is említi (Ep. LXXVII, 8) : ,,Eece subito discurrentibus nuntiis oriens totus intremuit, ab ultima Maeotide, inter glaeialem Tanain et Massagetarum immanes populos, uhi í'aueasi rupibus teras gentes Alexandri elaustra eohibent, erupisse Hunorum examina. quae pernieibus equis liue, illueque uolitantia eaedis pariter ni terroris euncta eonploront." A legenda keletkezése szempontjából ez a hely semmivel sem mond többet, mint losephus idézett helyei, ahol Nagy Sándor kaukázusi kapuin keresztül ugyanúgy törnek be az alánok, mint itt a hunok. Idézett nyilatkozatában Hieronymus világosan a herodotosi (I, 103—106) skythákkal. tehát egy régi néppel hozza kapcsolatba a hunokat. Ebben ugyanúgy. mint Nagy Sándor kapuinak említésében, losephushoz hasonlóan klasszikus hatások alatt áll. 2 1 2 1 Hieronymus l'iiilnltiöli kortársa, a szíriai származású Kvrrhosi Theodorctos egyenesen azt mondja Kzékiel-kominentárjában (Migne, l'L. Hl), hogy Góg és Mágóg I letörése már megtörtént u babiloni fogságot követő időkben. - Az apokaliptikus spekulációktól később u lionfoglaló magyarok esetében is óv egy névtelen barát, aki Hieronymust idézi, de a losephus-féle skythn : Mágóg azonosítási határozottan elutasítja : Gog et Magog non gentes esse aliquae corporaliter intolligendae sunt (vö. Mugy. llonf. Kútfői 332, vö. még FÓTI, ITK. 1913 : 4<>). A régi skytha betörésre való utalást Hieronvmustól Isidorus, Rhabanus Maurus és Rubruk is átvették. Az utóbbi kettőnél azonban a „Huiinos" helyett részben a Hunni: Mungari azonosítás, részben fruneia- és spanyolországi kéziratok „Hugnos" változata alapján.a Hungari: magyarok jelennek meg. Ezeket az adatokat behatóan tárgyaltam a M. Nyelvt. Társ. 1954. jón. 17-én tartott egyik ülésén. 342
