Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)

A szír Nagy Sándor legenda: Horváth János Emlékkönyv: MTA I. Oszt. Közi, XIII, 3-20

tek táborát és a keılvelt várost, de az égből alászálló tűz megemészti őket. Az ó- és újszövetségi helyek új, apokaliptikus színt adtak a regénynek s ezzel gyökeresen megváltoztatták irodalmi jellegét. A Nagy Sándor-történet és a bibliai apokalipszisek összekapcsolt változatával részletesen kidolgozott formában a szír Nagy Sándor-legendában találkozunk először. Teljes azonban a bizonytalanság még mindig abban a tekintetben, hogy a két elem összekapcsolása nem történt-e meg már sokkal korábban, évszázadokkal a szir legenda keletkezése előtt. A következőkben ezekkel a kérdésekkel, valamint a szír legenda keletkezéséhez fűződő megoldatlan problémákkal kívánunk foglalkozni. II Az első szerző, akit a kutatók egy része az összekapcsolás szerzőjének tekint, az i. u. I. sz. második felében író zsidó Iosephus. Arról a szorosról ugyanis, amelyet Nagy Sándor rekesztett el vaskapukkal (fjv o fiaoiXevz 'Aké^avögoz nvXat; oıdrjçaîç xÁeiazijv inoir/ae) már Iosephus is említést tesz (Bell. Iud. VII, 7, 4). Ugyancsak beszél Iosephus (Ant. I, 6, 1) a skythákról is, akiket Mágóg leszármazottá inak tart : Mayúyr\; óé rov; vn' avzov Mayá>ya: ovopaaDévra; áixiae, ExviPa; Őe vn' avro>v ngoaayogeixi/zévov;. Iosephus rövid tudósításaiban két olyan elem is van, amelyet esetleg a palesztinai vagy alexandriai hellenisztikus zsidóságra s ezzel együtt az losephust megelőző korokba vezethetnénk vissza. Az egyik maga az a gondolat, hogy a civilizált világ szempontjából olyan fontos kaukázusi kapuk megépítője Nagy Sándor volt. Egy ilyen feltevés mellett hivatkozhatnánk arra. hogy Xagv Sándor a többi hellenisztikus legendában, így a Nagy Sándor jeruzsálemi látogatásáról.

8 a polgárjogok megadásáról

9, a zsidó vallás elfogadásáról és a Jeremiás próféta csontjainak átviteléről

1

0 szóló elbeszélésekben is igen előnyös szerepet játszik. F. KAMPERS egy máig sem teljesen elavult munkában

11 egész sor olyan adatot állított össze, amelyek azt bizonyítják, hogy Nagy Sándor alakja a hellenisztikus zsidóság körében egyenesen messiánikus váradalmak hordozója volt. Ha KAMPERS bizonyítása több helyen hézagos is,

1

2 nem kétséges, hogy a zsidóság bizonyos formában szintén magának igényelte a hellenisztikus oixovphr/ nagy megalapítóját, s hogy — legalábbis bizonyos " Vö. PFISTER, I. m. 25—

21İ. 9 Vö. PFISTER, Eine jüdisclio Gründungsgeschiehte Alexanders, mit cinem Anliung iiiicr Alexanders Besuch in Jerusalem : Sitz. Bcr. der Heidelberger Ak. 1914/11. A Iosophusnál leírt állítólagos látogatás egyes motívumait felhasználta később a római Attilalegenda szerzője is. Vö. FÓTI JÓZSEF' LATOS, Ak. Éri. 1910 : 49—04 ; KIRÁLY GYÖRGY, ITK. IFLLS : 134. 1

0 (V.RY, i. m. 1K, 132. 1

1 Alexander der GroOe und die Idee des Wcltimperiums in Prophetic und Sage : Studieıı und Darstollungcn nus dem Gebiete dor Geseliielite J/3, Freiburg i. B. ÜMII. 1

5 Vö. alább a 20. jegv/.etet. 338