Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)

A szír Nagy Sándor legenda: Horváth János Emlékkönyv: MTA I. Oszt. Közi, XIII, 3-20

11 késői hellenisztikus szerző egy regénynek még alig nevezhető koinpiláeióban egyesítette a kleitarchosi hagyományozási vonallal összefüggő, eredetileg is erősen legendás történeti elbeszéléseket, valamint a Nagy Sándornak és kortársainak tulajdonított leveleket (az ún. ,,levél-regény"-t). Két fő forrásának összeszerkesztéséhen

4 a szerző igen ügyetlenül járt el, ami keveset pedig az átvett anyaghoz a magáéból fűzött, irodalmi szempontból is igen silány alkotás. Arra a kérdésre, hogy miként válhatott ez a történeti és esztétikai szempontból egyaránt meglehetősen értéktelen mű a középkor egyik legelterjedtebb olvasmányává, az újabb kutatás

5 szintén a korábbihoz hasonlóan válaszol : Nagy Sándornak a kortársai szemében is emberfelettivé nőtt alakja, amelyet már a görög világban is ál-történoti jövendölések vettek köriil, behatolt az ószövetségi kánonba — Dániel könyvének apokaliptikus fejezeteibe —, sőt a zsidó és keresztyén szentírás és legendák után a Koránba (18. szúra) is. A középkori keresztyén és mohamedán világ számára tehát NagySándor nemcsak nagy hódító vagy érdekes regényalak volt, hanem szentirásbeli szereplő is. Ez az, ami a Nagy Sándorról szóló történeti, moralisztikus vagy teológiai és mindenekfelett apokaliptikus vonatkozású

6 olvasmányokat a keresztyén és mohamedán világban egyaránt olyan érdekessé tette. I \ görög Nagy Sándor-regény szinte magától kínálkozott zsidó és keresztyén átdolgozásra. A regényben ugyanis Nagy Sándor eléri a világ térbeli végeit.

7 Ott pedig az ószövetségi prófécia (Ezékiel XXXVIII. és XXXIX lej.) szerint, az északi végeken (Ez. XXXIX, 2 : jifcy TC~*2. LXX : irt' éa/árov T

ov fioQQü Vulg.: de lateribus Aquilonis), Gőg lovas népe él. Mivel Góg és Mágóg alakja átkerült az újszövetségi Apokalypsisbe is (XX, 7—10). a keresztyén átdolgozok még további fontos motívumokkal bővíthették a regényt. Az Apokalypsis idézett helyén ugyanis arról van szó, hogy az első feltámadás ezer esztendeje után a Sátán magához fogja csábítani a föld négy sarkán levő népeket, Gógot és Mágógot, hogy harcra gyűjtse őket, ..akiknek száma, mint a tenger fövenye". Azok feljönnek a föld téréire, bekerítik a szen4 MERKELBACH, i. m. 5, 188. 5 Vö. F. PFISTER tanulmányát : Alexander der Grosso in don Ofl'onharungoii dci Griechen, Judcn, Mohaminedaner und Christen : Deutsche Ak. d. Wiss. Sohrifton dor Scktion fiir Atertumswiss. 3 (Berlin 1956). 4 Legutóbb C

ARY (i. m. 133, 273—274) 1'FisTEsrcl szemlén igyekezett hangsúlyozni, hogy a középkor Nagv Sándor-képét egyáltalán nem Izofolyásolták a népszerű könyvekben olvasható apokaliptikus Nagy Sándor-elbeszélések (Góg és Mágóg apokalipszise, valamint a tíz törzs elzárásának az epizódja). Ez u megállapítás talán túlzottan is csekély jelentőséget tulajdonít az egész középkorban rengeteget olvasott apokaliptikus jellegű Nagv Sándor-ábrázolásoknak a történeti irodalom, valamint a teológusok, moralisták és ,,exempla"-irók Nagy Sándor-képével szemlzen. 7 Erről a Makkaheusok könyve (I. 1, 3 : xai dujkörr ?<•>: "íximdv ríj; yıj;) ıs tu l. 337