Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)
A későókori Belső-Ázsia történeti földrajzához: Antik Tanulmányok XI 0964), 123-26
121 kétségtelenül helyes, amennyiben a Hudüd al-'álam leningrádi facsimile-kiadásában a kérdéses helyen a világosan olvasható, vokalizált Kungi-deh alakot találjuk. Minthogy pedig a Kungi-deh névalak, valamint a Kângü és Kang nevek azonosítása leküzdhetetlen fonetikai nehézségekbe ütközne, az emiitett nevek körüli kutatás ismet holtpontra jutott. Ujabb tárgyalásra csak 1947-ljen kerültek az itt vázolt problémák egyes vonatkozásai, amikor egy szovjet kutató, G. B. Pticyn, az Ermitage egyik kiadványában rámutatott arra, hogy Firdausi adatai éppen Kang-nak, Túrán fővárosának eseteben reálisak és pontosak, amennyiben Khosrav Afrasiyáb ellen viselt hadjáratának törtenetebői világosan kitűnik, hogy Kangba CáŐ-ból, tehát a modern Taskend környékéről észak felé vezetett az út Ispeéábon keresztül, Afrásiyab országának határa pedig Ispéőábtöl nyugatra a Szir-darja irányában volt. A másik forttos eredmény S. G. Klastornyj. egy másik szovjet kutató nevéhez fűződik, aki 1951-ben, részben Pticyn eredmenyeit tovább fejlesztve, meggyőzően bizonyította, hogy Firdausi Kanj-jának az imént meghatározott területén volt a türk feliratok Kângü-Tarban-ja is. Ennek a kettős névnek a második tagja ugyanis, a Tarban, azt a várost jelöli, amely a korábbi arab forrásokban CJ'abari es Azraqi) a fürband, a későbbiekben pedig az Otrár nevet viseli. Mind a Târ( band), mind pedig az Otrár név, amint azt már korábban is tudtuk, a szogd trdr 'átkelőhely' szó származéka. Pontosan ismerjük Otrár földrajzi helyzetét is: régibb es újabb szovjet stratigráfikus ásatásokból kiderült, hogy Otrar a Szir-darja közelében, az Ariszfolyó torkolatától nem messze, tehát éppen abban a körzetben volt, ahol a fentiekben Firdausi adatai alapján Kang városát lokalizáltuk. Klastornyj tehát jogosan kapcsolja össze a Kângü nevet Firdausi Katuj-jávai és — bár bizonyítás nélkül — jogosan utal arra a feltevésre is, amely szerint a türk Kángü név a régi kínai K'ang-kü-xv 1 függ össze. Az előbbiekben vázolt problémákhoz a magam részéről a következőket jegyezném meg: Az IspéSábból nyugatra Kang-ba, illetőleg Kungi-deh-be vezető útra vonatkozólag még egy eddig fel nem ismert olyan adatot is csatolhatunk, amely kulcskent szolgálhat az egymással nehezen egyeztethető K'ang-kü, Kângü, Kungi és Kang nevek magyarázatához. A kérdéses útvonalon ugyanis végigment a híres kinai buddhista -zarándok, Hiüan Gang is (i. u. 628-ban), s az ő nyugati útjáról készített leírás tartalmazza ezt az út vonalat és megnevezi azt a várost is, amely Ispeőábtól nyugat ra volt: Kung-gü városét. Ennek a névnek egykorú ókínai hangalakja a Ki*ong-ngi>*o' volt. amely az északnyugati ókínai nyelvjárásban szabályosan egy eredeti Küngü vagy Küngi nevet adott vissza. 4 Az utóbbi pedig két névvel is meglepő hasonlóságot mutat fel a fent tárgyaltak közül: először is a nem-vokalizált türk K. ngü ( Kângü vagy talán Küngü'' / formával. De nem kétes másfelől az sem, hogy a Hudüd al-'âlanı és Iştaklırî Kungi-deh formája szintén a Küngü ~ Küngi változathoz tartozik, az irániak (a Küngü ~ Küngi környékén lakó szogdok. vagy pedig a perzsák, akiktől a Kungidt h összetett forma származik) azonban szokásos módon, az eredeti névalak ü-jet, minthogy az nem veit nyelvükben, u-val helyettesítették Mindez azt jelenti, hogy a későbbi K'ang formához egyedül Firdausi Kang-ja kapcsolódik, a 7., 8. és 9. századi kinai, türk és iráni formák (Kángü, Küngü ~ Küngi. Kungi) ezzel szemben a korábbi K'ang-kü változat átvételei. Mind a Kángü, mind pedig a Küngü a törökben szabályosan várható alakok a magánhangzó-illeszkedésre való tekintettel az eredeti K'ang-kü (*Kangkü) helyett. Kângü, Küngü ~ Kungi, Kang nevének es földrajzi helyzetének pontos meghatározása nézetem szerint több fontos következtetést tesz lehetővé, amelyek közül ez alkalommal kettőt szeretnék hangsúlyozni: 1) Feltűnő, hogy a Han-kori kínai forrásoknak a K'ang-küről adott földrajzi meghatározása pontosan egyezik azzal, amelyet a Sahname ad Aanj-ról. A Sahname szerint ugyanis a tulajdonképpeni Kang ugyanúgy, mint a kínai forrásokban, Oáctól északnyugatra volt, de mint a kínai forrásokban, Firdausi szerint is hozzá tartozott delen Oá? es Sogdiana is. Ez az állapot a kinai források szerint i. e. 128—9-től az i. u. 2. szá4 Vö. Ligeti Lajos fejtegetéseit: Magyar Nyelv LXY. 170. 4 A K.ngü forma, tekintettel a türk feliratok vokalizálási szokasaira. O. F ríttak nak az előadást követö vita során kifejtett nézete szerint felti tlenül egy eredeti Kangü-X ad vissza. Ez a jól ismert szabály azonban elsősorban az eredeti I ürk szavak '.öszótagjára vonatkozik. A nem török nevek helyesírására vonatkozólag nem rendelkezünk nag\ számú példával. 329
