Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)

Magna Hungaria: Századok LXXVII (1943), 277-306

277 geográfusok egész sora. akik az északi területeket leírják, ebből a munkából vette értesüléseit.

1 Ez a fi ltc vés azonban, amint az elmondottakból is látható, egészen kétes értékű. Egyszerűség kedvéért a fent említett három író közös eredetű tudósítását ,,a Gaih&ni-féle tudósítás"-nak nevezhetjük. E tudósításból problémánk szempontjából a következő mondatok fontosak:

2 Ibn Rusta Bakri Gardizi „A besenyők országa és „A magyarokról. Ezek „A bolgárok országa és az '«ki-bolgárok országa kö- a besenyők országa és az az 'sfcí-ek között, akik zött a magyarok határai '«Ací-bolgárok között lak- szintén bolgárok, van a közül az első vau" ... nak" .. . magyarok országa ... ..Országuk nagy, egyik "Országuk egyik határa „Országuk a Fekete-tenhatára eléri a Fekete-ten- eléri a rómaiak határát gert éri, amelybe két nagy gert (lehetséges ez a for- (Vagy azzal párhuza- folyó ömlik .. ." dítás is: egyik határa a mos) . •." Fekete-tenger partvonalával együtt halad), amelybe két folyó ömlik ..'." Gardı, î szövegében, amint az Ibn Rusta és Bakii alapján megállapítható, az első szó (,,a bulgárok") elírás ,,a besenyők" helyett. Ami az itt említett 'a&Z-bolgárokat illeti, róluk a öaiháni-féle tudósítás azt mondja, hogy ők alkották a három volgai bolgár törzs közül a másodikat.

3 A (j-aihánéól leírt földrajzi helyzet nem teljesen világos. Tudósítása szerint a besenyők

4 a Volga-torkolat vidékén és a Káspi-tó északnyugati partvidékén lakó kazároktól észak keletre (így Gardizi, Bakii szerint északra) laknak; a kazároktól északra, a Volga mentén a burtászok földje,

6 attól északra volgai bolgárok országa van.

8 A három voigamenti ország: Kazária, a burtászok földje és Bulgária elválasztja a keleti besenyőket a nyugati szlávoktól és magyaroktól. Ezt a képet azonban erősen zavarja a tudósításnak az az állítása, hogy a besenyők nyugatról a szlávokkal határosak.

7 1 Marquart, i. h., 28. 1 A tudósítás teljes szövegének szinopszisa itt a 292. 1. 2. jegyzetében idézett mű 106—9 lapjain olvasható. Régebbi fordítás: MHK, 160—196. 3 MHK, 163. 4 MHK, 150. 4 MHK, 158. « MHK, 163. ' MHK, 174. Ez az adat kétszer is előfordul Gaiháni tudósításában: egyszer a besenyők határainak leírásában Gardizinél (MHK, 150) és Bakrínál. Ez a leírás Ibn Rustánál hiányzik, de a/, eredetiben benne volt, mert a másik helyen, a szlávok leírásában (MHK, 174) mind Ibn Rustánál, mind (iardizínél megtaláljuk. 19