Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)

Magna Hungaria: Századok LXXVII (1943), 277-306

277 KELETEUROPA NEPEINEK ELHELYEZKEDÉSE IBN RUSZTA SZERINT/900 körül/ A Gaihání-féle tudósításnak ezt az előbbiekkel ellentétes adatát eddig kielégítően még nem magyarázták meg.

1 A kérdés tárgyalása most nem célunk. A szláv-besenyő határt, mint. Gaihânî többi adataival ellentéteset egyelőre figyelmen kívül hagyjuk. Láss

1^ most a Gaihá: í-féle tudósítás imént idézett mondatainak magyarázatát. Pauler Gyula így ír:

2... ,,Ibn Roszteh szerint pedig: 'A bessenvők és eszegel-bolgárok közt 1 V. ö. Marquart, Über das Volkstum der Komanen (Abh. der Ges. d. Wiss. Göttingen. Ph.-h. KI. N. F., XIII, No. 1, 1914), 98. Minorsky, i. h., 463 mint megbízható adatot használja ezt a megjegyzést, de figyelmen kívül hagyja azt a körülményt, hogy a tudósításban belső ellentmondás van. Az a lehetőség, hogy vagy a szlávok vagy a besenyők nevét G íháni földrajzi képének megfelelően egy másikra javítjuk ki, mint Macartney teszi (i. h., 23, 26). nem vezethet megoldásra, mert akkor érthetetlen, hogy ez az adat mért éppen a szlávok és besenyőkről szóló leírásban szerepel. Macartney nem veszi figyelembe, hogy ha a besenyők leírásában a a besenyő-szláv határt besenyő-burtászra változtatjuk, akkor a besenyő-szláv határnak nincsen semmi keresnivalója a szlávok leírásában. — Valószínűleg Marquart találta rneg a helvfs megoldást: dtreifzüge, 466 kk. 2 I. h.. 243 kk. 20