Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)
A török népek és nyelvek tagolódásának kérdéséhez: Magyar Nyelv XLV (1949), 291-96
251 keretében módomban lesz értekezésemet teljes egészében nyilvánosságra hozni. 1 A török törzsek a VII. század táján a következő földrajzi helyzetet foglalták el: 1. a türkök keleti ága: az Orkhon-folyó vidékén, a Bajkál-tótól délre; a türkök középső ága (a karlukok): az Altaj délnyugati szomszédságában: a türkök nyugati ága: az Ili és az lszig-köl vidékén;- 2. az ogúzok keleti ága: az Altaj és a Changai vidékén; az ogúzok nyugati ága: a Szir-darja tödékén; 3. az ujgúrok: a Szelenga vidékén, a keleti türköktől északra; 4. a kipcsakok (kimekek és talán a „színes lovú népek"): Délnyugat-Szibériában; 5. a kipcsak eredetű besenyők: az Arai — Kaspi vidéken; 6. a kazárok és a bolgárok: a Volga és a Feketetenger vidékén. A különböző török törzsek nagyobb kulturájú szomszédai (nemcsak a görögök, hanem a mohamedánok, kínaiak, tibetiek és Belső-Ázsia régi iráni lakói is) általánosító és archaizáló nevekkel („szkíta", „hun", „hiung-nu", „türk" stb.) jelölik az egyes török törzseket. így adódnak elő a következő problémák: 1. Egyes mohamedán források ( a görög, örmény és nyugati forrásokhoz hasonlóan) az ogúzokat is türk-nek hívják. Ilyen mohamedán adatokra építette fel BARTHOLD a türk-ogúz azonosságra vonatkozó nevezetes elméletét, amely egészen a legutóbbi időkig sok zavart okozott Belső-Ázsia történetének vizsgálatában. BARTHOLD elméletével szemben LÁSZLÓ FERENC helyesen mutatott rá arra, hogy a türk-ogúz azonosság feltevése 1 Cikkem kéziratát LIGETI LAJOS professzor úr szíves volt megtekinteni s több sinológiai és belső.izsiai vonatkozású kérdésben segítségemre lenni. Közreműködéséért ezúton is hálás köszönetemet fejezem ki. 1 Egyik Ili menti fővárosuk a kínaiaknál Suang-ho 'a két folyó' néven szerepel. Ez. az utóbbi, úgy látom, megfelel a KSSfdiînâl említett Iki-ögüz 'a két folyó' névnek. Amint földrajzi adatokból megállapítható, mindkét név arra a városra vonatkozik, amelyet Rubruek Equina néven említ. 307
