Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)
A kangarok (besenyők) A VI. századi szír forrásokban: IV—IX. századi népmozgalmak a steppén (Nyelvtud. Társ. Kiadv., 84.sz.), 12-45
10 Ezután Xosrav az előbbi lázadás színhelyére küldte őt. Mar Aba útja teljes sikerrel járt, úgyhogy a lázadás utolsó hullámai is elcsendesedtek (269 5— 1 0). Kevéssel utóbb Mar Aba még a Xosravhoz érkező lakhmida arab küldöttség monofizita 8 4 tagjai között végzett sikeres nesztoriánus propagandát (269„it. —270 s), de rövidesen beteg lett és a böjt második hetének péntekén 85 (552. február 29.) meghalt (270,_,). Vitája a temetés körüli bonyodalmak elbeszélésével végződik. Itt (272 1 1_ 2) van szó arról is, hogy Mar Aba hétéves száműzetése után összesen három évig (548—551.) volt az udvar foglya. A temetés elbeszélésében (270 ui t.) szerepel a bés]>aq(á) 'gyászkocsi' szó is. A nyomtatott szöveg olvasata helyett PEETERS (i. m. 161) déspaq(á) olvasatot javasolja. A középperzsa *d°spak szó más forrásokban ugyan nem szerepel, az arám pCD'~ és szír déspaq, valamint az örmény desjxik 'königlicher Wagen' (vö. HÜBSCHMANN, ArmGramm. l/l, 140) azonban aligha lehet más, mint egy középperzsa *déspak átvétele (vö. PEETERS: uo.; vö. még alább 45). 5. A Vita PIGULEVSKAJA (i. h. 73) rövid megjegyzése szerint közvetlenül Mar Aba halála után készült. Hasonló véleményen van BAVMSTARK (i. m. 136—7) is. A mohamedán hódítás előtti időre mutat, hogy a szerző, mint a Mar Grigor-martirológium esetében is, perzsa, nem pedig arab alattvaló. Az ő szemében Xosrav törvényes és kegyes király, 8 8 akit csak a mágusok ingerelnek fel Mar Aba ellen (227 9 n). Kortárs kezére vallanak a szövegben lépten-nyomon előforduló aprólékos, naplószerű feljegyzések, valamint az a hely is (217,), ahol Ma'nânak, Mar Aba nisibisi tanárának neve után a „megboldogult" jelző olvasható (vö. LABOURT i. m. 164 4. jegyz.). A szerző, aki pontosan ismeri Perzsia belső állapotait, minden bizonnyal perzsa területen éit. A Vitában előforduló perzsa szavak (például a nárnag) hangalakja a középperzsa korra mutat. A bevezető homiliából úgy látszik, hogy a Vitát Mar Aba egyik tanítványa írta. Ebben, az elmondottak után, nincs okunk kételkedni (vö. LABOUKT: i. h.). A Vita eredeti nyelve, amint majd alább (33 5) látni fogjuk, a középperzsa, volt. Figyelemreméltó új megállapításokat tesz PEETERS a Vita szerzőjével és szerzési körülményeivel kapcsolatban. A Vita egyes helyeinek megfogalmazásából, még inkább egyes dolgok elhallgatásából PEETERS arra a következtetésre jut, hogy a Vitát Xosrav egyik kortársa írta (i. m. 138), akinek állandóan figyelemmel kellett lennie önmaga és nesztoriánus társainak biztonságára. Mar Aba külföldi útjának a célja PEETERS (i. m. 129) szerint nem a Sergius.szal 8 4 Vö. BRAUN, Aktén 218 1. jegyz. 8 5 A Se'erti Krónika (i. kia<i. 77„ — 78,) szerint Mar Aba a farvardigan ünnepen balt meg. Lehet, hogy ez az adat megfelel a valóságnak. Feltűnő mindenesetre, hegy zornasztriánus hit szerint ezen az ünnepen csak jó emberek halnak meg (vö. YANDENHOFF: i. H.). " 6 Az uralkodó nevének tiszteletteljes említése a nesztoriánus zsinati jegyzökönyvek állandó formaságai közé is odatartozik (vö. PEETERS i. m. 137 — 8). 265
