Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)
A kangarok (besenyők) A VI. századi szír forrásokban: IV—IX. századi népmozgalmak a steppén (Nyelvtud. Társ. Kiadv., 84.sz.), 12-45
10 való vita. hanem a menekülés volt. Azok a történetek (csodatételek, térítések, viták elbeszélései), amelyeket a szerző Mar Aba külföldi útjával kapcsolatban mond el, jórészt kitalálások (uo.). Mar Abának a bizánci klérussal való kapcsolatairól a szerző PEETERS (i. m. 130) szerint szándékosan hallgat. Anoáayzáónak, Xosrav fiának történetében a szerző nagy tapintatról és óvatosságról tesz tanúbizonyságot (i. m. 157). A szerző olyan kitűnő helyi ismeretekkel rendel kezik (a város utcáinak, a palota egyes részeinek, a királyi kerteknek stb. névszerinti említése), hogy csak ktesiphoni lakos lehet. 8 7 Erre mutat egyes jele neteknek (például a heftalita püspök ordinálása) a szemtanú tollára valló élénk és színes leírása is. Mindezek alapján PEETERS (i. m. 162) is arra a végső következtetésre jut, hogy a Vita szemtanú tollából származó, nagvértékű forrás, amelynek lényeges részei szerinte hitelesség dolgában Prokopios és Agathias legjobb lapjaival versenyeznek (vö. még alább 38). — PEETERS általában meggyőzően érzékelteti azokat a körülményeket, amelyek között Mar Aba Vitája megszületett. Van azonban fejtegetéseinek egy lényeges hiányossága: mint elődei, PEETERS sem veti fel a Vita eredeti nyelvének kérdését. Arrii az idézett Vita-kivonatok egymással való összefüggésének eddig nem tárgyalt kérdését illeti, a következőket jegyezhetjük meg. Mari szavai teljes egyezést mutatnak a Se'erti Krónika Vita-kivonatával. Mari tehát nem az ös vitából, hanem a Se'erti Krónikából merített. 'Amr ugyan általában Mán t dolgozta át (vö. BAIMSTARK i. m. 6), ebben az esetben azonban maga is használta a Se'erti Krónikát, ami kitűnik abból, hogy ő idézi Mar Aba tanítványainak a Se'erti Krónikában (i. h. 79) közölt, de Marinál hiányzó névsorát is. Ezt a névsort a Se'erti Krónika szerzője saját állítása szerint (79^.: ,,qad toraha Bar Sahdi dálilca fi ahbárihi") Bar Sahdé „Kqlésyastiql" jéből (<" iy xkrioiaoTixr) iarogía)** idézi. Másik forrása, amelyet Mar Aha életével kapcsolatban idéz (78,). ÍSő'bar Nûn katholikosz (823 — 828.)»» Mar Aba-megemléke zése. A két idézett munka közül egyik sem maradt ránk. Bár a belőlük idézett adatok a szír Vitában nincsenek meg, számolnunk kell azzal a lehetőséggel, hogy a Se'erti Krónika írója és az ő krónikáján keresztül a későbbi nesztoriánus szerzők Bar Sahdé vagy íáő' bar Nûn művéből vették a Mar Abára vonatkozó kivonatuknak a szír Vitával egyező bizonyos szövegrészeit is. A Vita arab változataival kapcsolatban PEETERS (i. m. 162—3) elsőnek mutat rá arra, hogy Mar Aba élete egyes eseményeinek Hirához, tehát az arab világhoz való kapcsolása világosan azokra az időkre utal. amikor az arab fennhatóság alá került perzsiai keresztyénség körében az arab lakhmida egvház vezető szerephez jutott, s magának igényelte a peizsa nesztoriánus egvház történetének egyes kiemelkedő perzsa személyiségeit is. " VÖ. PEETERS I. in. 123. 152 — 3. "Az első nesztoriánus eftyháztörténelem (vö. BAUMSTARK i. m. 134 -5) »• Vö. BAI MSTARK i. m. 2İ9 — 20. 266
