Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)
A korai kazár történelem forrásainak kritikájához: MTA I. Oszt.Közi. XV (1959), 107-28
116 ej Sebéos művének utolsó előtti fejezetében az arabok és a kazárok első, Derbend környékén lezajlott harcaival kapcsolatban van szó a t'etalokról. Az események dátumát Sebéos pontosan nem adja meg, az előző fejezetekben megadott dátumokból ítélve azonban az itt leírt eseményeket a 652. és az utána következő évekre kell helyeznünk. 4 1 Az arabok Sebéos szerint Azerbeidzsán meghódítása és a bevehetetlen méd hegyvidék megkerülése után küldték el csapataikat északra, Derbend irányába „az ellen a nép ellen, amely a Káspi Kapu vidékén" élt. Az arab csapatok el is érték és el is foglalták Cor szorosát (Derbend vidéke), majd leverve a Hun Kapuból 4 2 ellenük vonuló esapalokat, a Cortól északra levő vidéken fosztogatlak. Ekkor újabb sereg érkezett az események színhelyére, — ez alkalommal a t'etalok országából. Ezek a csapatok súlyos vereséget mértek az arabokra (ed. MALKHASYANC', ^Lö-21 ' // (ti ujjj yi" p ft Ipiq ifiv'ti y'/t p hutujpug, U puigfuhgfth gi/fitfltujLu tpuepnt^ phujifp utuuutfilf, L ft ltjUjp ırı nl ft fil it ıPujtflİt h gttjl tptjLph fiuiTutjf ju/nitjj ft gujı . puigL phutuifiug). A menekülő arabok nagy része elpusztult s csak egy töredék érte el a Kaukázus hegyláncát. Minthogy a derbendi átjárót az ellenség közben az arabok háta mögött megszállotta, az araboknak a szinte teljesen járhatatlan hágókon kellett a legnagyobb nehézségek árán átkelniök. A menekülők kis csoportja így jutott haza nagy szenvedések árán Ktesiphonba, otthonába. Ennek a tudósításnak földrajzi körülményei teljesen világosak Az arabok először azt a népet támadták meg, amely Cor vidékén lakott, a t'etalok beavatkozására csak ezután került sor. Örmény történeti és földrajzi forrásokból tudjuk, hogy az arab betörés idején Cortól északra, egészen Tarkuig 4 3 a kaukázusi hunok országa terült el. 4 4 A t'etal ellentámadás, amint az összefüggésből világosan kiderül, északi irányból érte az arabokat, tehát arról a területről, amelyen a IX. és X. századi muszlim földrajzi források szerint Kazáriával volt azonos. Különösen ez az utóbbi körülmény tette világossá MARKWART és sok más kutató előtt, hogy a t'etal név ebben az esetben a kazárokra vonatkozik. Amint azonban Herakleios türk szövetségéről szólva már jeleztük, a Volgától nyugatra, 630 táján, a kazárokon uralkodó nyugati türkök tartották kezükben az uralmat. Sebeos t'etaTja, tehát itt is következetes szóhasználaton alapul és semmiféle történeti kifogás alá nem eshet. 4 1 Az előző fejezclbon Sebéos Konstantin császár 11. és 13. évéről (651, tiö3), valamint Mu'áwíva tengeri hadműveleteiről tudósít. 4 2 Sebéos a derbendi (Cor-i) erőd vidékét u Cor néven kívül a bizánci szerzőknél használatos „Káspi kapuk" kifejezéssel is megjelöli. Érdekes, hogy a „Kaspi kapuk" nevet a bizánci szerzők is csak Herakleios korától kezdve vonatkoztatják a derbendi átjáróra. Korábbi időkben ez a név a bizánciaknál mindig a Kaukázus középső nagy átjáróját, a Darielt jelölte. Pár sorral alább Sebeos a derbendi szorosnak még egy harmadik nevét, az örmény forrásokban gyakori „Hun kapuk" kifejezést (az utóbbi előfordulásait felsorolja HÜBSCHMANN, Armenische Grammatik, 218) is alkalmazza. 4 3 A modern Mahacskala közelében, a Káspi-tó nyugati partján. 4 4 Vö. Antik Tanulmányok II (1954), 124—126.' 202
