Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)
A korai kazár történelem forrásainak kritikájához: MTA I. Oszt.Közi. XV (1959), 107-28
116 elszenvedett vereség után birodalma keleti határai felé menekült. Az arabok azonban a kúsán határon utolérték, s lemészárolták a kíséretében levő csapatokat. Ekkor Yazdgerd a t'etal csapatokhoz menekült, amelyek országukból az Ő segítségére siettek : b- tfitu^unugbui^ mhtfuiL ji gujLfiu p t; m ujj lug np ifi b IfnqiAulgl hlfbujı íjit ı jujLglujlfujíni-Pfiií (ed. MALKHASYANC', 140 1O u). A t'ptalok azonban csak színlelték a jóindulatot, mert foglyul ejtették Yazdgerdet, majd meg is ölték őt, uralma 20. évében (140 10 U). Az itt leírt földrajzi helyzet nyilvánvalóan azonos a b) alatt tárgyalttal. A perzsa birodalom szomszédságában itt is a kúsán föld van, azon túl pedig a t'etaloké. Ab) alatti leírásból tudjuk, hogy a kúsán földön, Balkhban volt a heftalita király rezidenciája (Bahl Sahastan), továbbá, hogy a t'etalok, vagyis nyugati türkök, az Oxuson túlról érkeztek a kúsán földön lakó alattvalóik megsegítésére. Hasonló földrajzi elemeket tartalmaz az a hagyomány is, amelyet Dinawari őrzött meg Yazdgerd haláláról. 3 7 E szerint Yazdgerd a mai vi perzsa helytartóhoz, Máhöé-hez menekült. Mahőé sógori viszonyban volt a türkök Oxuson túli fejedelmével, a türk kagánnal. Mikor a menekülő király jelenléte Máhöé számára terhessé vált, titokban értesítette a tiirk kagánt, aki az Oxuson át segítségére is sietett. Ekkor Yazdgerd tovább menekült Marvból, de csak egy közeli malomig jutott el, ahol meggyilkolták. Hasonlóan mondja el Yazdgerd meggyilkolásának történetét egy egész sor más muszlim forrás is. Ezek azonban nem említik a türk kagánt, hanem arról tudósítanak, hogy Máhöé Nézak tarkhánt, tehát a türkök egyik heftalita földön uralkodó hűbéresét hívta segítségül. 3 8 De csak látszólagos az az egyezés is, amely a türk név említésében mutatkozik, a két hagyomány között. Nézak tarkhán ugyanis nem az Oxuson túl, hanem az Oxuson innen uralkodott, s Hamza Isfahanı nem is a kétes értelmű türk nevet, hanem a hpftalitá-1. használja vele kapcsolatban. 3 8 Más lapra tartozik, hogy a Sebéosnál és Dinawarínál, illetőleg a többi muszlim forrásban megőrzött hagyományok közül melyik áll közelebb a történeti valósághoz. Számunkra azonban ez most másodrendű kérdés. A fontos az, hogy Sebéos t'etal -ja, amint az a kúsánok, a heftaliták és a t'etalok megkülönböztetéséből, valamint a tudósítás földrajzi adataiból szükségszerűen adódik, ebben az esetben is az Oxuson túli nyugati türköket jelöli. 4 0 " Ed. GUIRGASS, 148,-149,. « Baluduri, ed. DE GOEJE, 315 —316 : Tabarî I, 2879 — 2881: al-Taiilibi, 746 748; Ibn A'tam al-Knfi ( O USELEY , Orient . Coll. 1, 161 — 165 : Michael Syrus 421 -422 : MARKWART, Wehrot 39 — 43 ; CHAVANNEH, Documents, 257; BARTHOLD : ZDMO XCV1U (1944), 145 : CHRISTENSEN, L'Iran sous les Sassnnidcs 1, 507 ; SPULER, İran in frühislainischer Zeit 20 ; GHIRSHMAN i. m. 97 —98 ; C. rí. TOJICTGB, Ilo CJteaaM apeBneX0pe3MCK0ü wBHJiH3auHH, 222. — Yazdgerd halálát és a perzsa birodulom végső felbomlását Moses Kalankatvac'i (ed. Tiflis 206 1 0) is Yazdgerd urulmánuk 20. évére teszi. " Ed. GOTTWALDT, 63. 4 0 Minthogy Nezak tarkhan tokharisztáni heftalitái Yazdgerd halála idején a türk kagán fennhatósága alatt állottak, Dinawari és Sebéos elbeszélése, valamint a mohamedán tudósítások nem zárják ki szükségszerűen egymást. Lehetséges, hogy Yazdgerd megölésének előkészítésében nemcsak Nézak tarkhan, hanem maga a türk uralkodó is részt vett. 201
