Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)

A korai kazár történelem forrásainak kritikájához: MTA I. Oszt.Közi. XV (1959), 107-28

:tıii illetőleg sajátságos különbség mutatkozik közöttük. Pseudo-Moses ugyanis nem a tokharisztáni aráakidákkal kapcsolatban, hanem az örményországi aráakidák trónraj utásával kapcsolatban említi a t'etalok országának (nála : Titalia) nevét. Szó van nála arról is, hogy Nagy ArSak testvérét, Valarsakot ültette Örményország trónjára, akinek birodalmához Örményországon kívül Nyugat-Szíria egy része is hozzátartozott, továbbá Palesztina, Asia tartomány, a Pontus és a Maré Ionicum közötti területek valamint T'italia és a Pontus vidéke, egészen a Kaukázusig s végül Azerbeidzsán is. Ebben az összefüggésben pedig a T'italia név nyilvánvalóan nem Baktriára, hanem valamilyen Örményországtól nyugatra levő területre vonatkozik. Bár Pseudo-Moses nem tesz világos célzást arra, hogy miért használja a T'italia nevet más értelemben, mint Pseudo-Sebéos, aligha kétséges, hogy Pseudo-Moses szándékosan kerülte el a t'etal névnek az aráakidákkal kapcsolatban való használatát. Az aráakidák ugyanis Világosító Gergely rokonai is voltak a legenda szerint, s így az ariakida—t'etal rokonság egyúttal Világosító Gergely és a barbárok rokonságát is jelentette volna. A legendában megőrzött adatok történeti hitelét nagymértékben lerontja a balkhi pahlavi dinasztia és Balkh város örmény nevének (Pahlav- ~ Bahl) népetimológiás összekapcsolása. JuanSer heftalita királyról más forrásaink természetesen szintén nem tudnak : a heftalita történelem fenti vázlatából világosan kitűnik, hogy a heftalitáknak III. századi események során való szerepeltetése súlyos anakronizmus. — Pseudo-Moses T'italia-járól a legendából nem tudunk meg többet. Bizonyos más vonatkozású adatok azonban (vö. alább 127) lehetségessé teszik ennek az adatnak a pontosabb értelmezését is. 3. A szakirodalomban eddig általánosan elfogadott nézet szerint Sebéos tudósításait a t'etal név használatában megnyilvánuló ingadozás jellemzi. a) A t'etalok Sebéosnál először a mű bevezetésében, egy tartalomjegyzékszerű felsorolásban szerepelnek. Sebéos itt egyebek között Herakleios barbár szövetségének a történetét is felsorolja (ed. MALKHASYANC', 1939, 24,) '. ^hputlfqfi fi Ifnqifujhu CJiLufiunj uin uippujjli fOhutuiluigung: miként fordult Herakleios északra, a t'etalok királyához." Minthogy a szöveg megfelelő helyén, a hadjárat részletes leírásában nincsen szó arról, hogy Herakleios a t'etalok királyához fordult volna segítségért, aligha kétséges, hogy Sebéos műve csonka formában maradt ránk. Azt, hogy a mű eredeti szövegéből mennyi veszett el, sajnos nem tudjuk. A barbár segítség azonban nyítékául hivatkozik, hogy a Pseudo-.Mosos féle „Földrajz" ugyanattól u szerzőtől származik, mint u Pseudo-Moses féle „Örmény történelem". — A Gergely-legenda néhány más motívumának középperzsa eredetét illetőleg vö. A. ADONC* : Revue des Etude's Arméniennes VIII (1928), 233-245. 193