Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)
Etimológia és filológia (bolgár-török jövevényszavaink átvételének történeti hátteréről: Az etimológia elmélete és módszere (Nyelv-tud. Ert., 89. sz., 1976), 82-9
S4 megy vissza (LIGETI: Journ. Asiat. 1938: 195). MELICH (MNy. XXIX, 111) és NÉMETH (HonfKial. 214) a Sarkéi név Sar elemét is egy bolgár éarí(y) ra vezetik vissza, a szóvégnek összetételekben egyébként is ismert redukciójával. A kazár nyelv közelebbi dialektológiai meghatározása tehát nem könnyű feladat, tekintve, hogy a kazár és a SárigSin nevek félreérthetetlenül köztörök, a Sarkéi név viszont világosan csuvasos jellegű. Ez az ellentét azonban csak látszólagos, és NÉMETH GYULA véleményét kell helyesnek tekintenünk, aki rámutat arra, hogy Kazáriának zömében bolgár lakossága volt, ami megmagyarázza, hogy a bolgár környezetben épült Sarkéi nevét a bizánci építők ebben a bolgár névalakban jegyezték fel. Viszont az is világos, hogy Kazária uralkodó törzse, a kazár nyugati türk eredetű törzs volt, hiszen Zemarchos és a későbbi Ázsia-járó bizánci követek jelentéseiből bőséges bizonyítékokkal rendelkezünk afelől, hogy a Kazáriát 567-ben birtokba vevő kazárok nyugati türkök voltak. A kazároknak a keleti, nyugati, északi és déli szomszédaitól egyaránt használt kazár nevében tehát elhibázott dolog volna egy csupán nem kazároktól használt, ismeretlen eredetű nevet látnunk, s érthető az is, hogy a kazár főváros neve köztörök jellegű név. A SâriğSin névnek az araboknál megadott al-Baydá' 'a Fehér' jelentése ennek ellenére sem lehet a köztörök sariy feltett 'fehér' jelentésének bizonyítéka, minthogy nincs bizonyítékunk arra, hogy az arab névalak a kazár főváros köztörök, nem pedig bolgár nevének a fordítása. A volgai bolgár nyelv csuvasos jellegét egyébként GOMBOCZ is az egykori volgai bolgár birodalom területén talált sírfeliratok csuvasos jellegű török számneveivel (dátumaival) igazolja (BTLw. 201 — 3). Csuvasos jellegű jövevényszavaink átvételének korát GOMBOCZ hozzávetőleg i. sz. 600 ós i. sz. 800 között állapítja meg. Az első dátum nézete szerint a volgai bolgárok megérkezését jelöli északi, Volga menti hazájukba, a második pedig a magyar törzsek délre költözésének dátuma, amikor a volgai bolgárok szomszédságából pcntusi hazájukba, közelebbről a Dontól keletre levő vidékre költöztek (BTLw. 194, 204 5). Ami ezeket a dátumokat illeti, a volgai bolgár birodalom megalapítását ma nem az i. sz. 600 körüli évekre, hanem i. sz. 750-re tesszük. Az utóbbi dátum számos régészeti feltáráson ás rétegvizsgálaton, érmeleleteken és relatív kronológián ala)>szik, és az egész szakirodalomban általánosan elfogadottnak számít. Ha azonban a 750-es dátum helves, akkor i. sz 800-ig csak legfeljebb ötven év marad a volgai-bolgár magyar érintkezésekre. Ez pedig túlságosan rövid időnek tűnik ahhoz az igen erős nyelvi ós művelődési hatáshoz képest, amelyet a volgai bolgárok a magyar törzsekre gyakoroltak (a kérdésre alább még visszatérünk). Ami az i. sz. 800 utáni Pontus vidéki magyar hazát illeti, az, hogy GOMBOCZ ezt a területet nem a Don és az Al-Duna között keresi, annak következménye, hogy J. MARQUART (Streifzüge 530, 2. jegyz.) Le vedia-magyarázatának hatása alá került, aki a magyarok határfolyóit nem a Donban és az Al-Dunáb n jelölte meg, hanem a Don és a Kubán folyókban. Ez az elképzelés al-Bakrí egy téves adatán alapszik, és később is igen sok kárt okozott a magyar őstörténetkutatásban (vö. megjegyzéseimet: A magyarság őstörténete. Szerk. LIGETI LAJOS. 1943. 110 1). Arról, hogy a magyarok északi hazájukból egyenesen kazár területre költöztek volna, egyetlen forrásunk sem beszél. Ellenben tudjuk, hogy 839-ben az Al-Dunánál harcoltak, 856 után a nyugatra terjeszkedő kazárok alattvalói lettek, és 861-ben a Krím-félszigeten találkoztak Konstantin Cyrillel. 862-ben nyugaton portyáztak a magyarok és 870 tájára ismét vissza158
