Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)

Új arab forrás a magyarok 942. évi spanyolországi kalandozásairól: Magyar Nyelv LXXV (1979), 273-82

273 Új arab forrás a magyarok 942. évi spanyolországi kalandozásáról I. A középkori spanyolországi mór birodalom történőtírása. amint az az 1870-es évek óta egyre világosabbá válik, számos nyugat -európai és földközitengeri, valamint északnyugat-afrikai szemjHint IMII is igen lontos tudósítást tartalmaz. A mór történeti irodalomnak az araitok első iltériai liareaitól az i. sz. X. s/ végéig terjedő részét leíró termékei (vö. K A. BORKO, ApaftCKan HCTOptmecKan JiHTepaTypa B Mcnaiitut Moszkva, 1977.) eredetilten nem maradtuk ránk, szeret lesére azonban mégis módiinkban áll használnunk őket. Az i. sz. X. századi mór történetírás legkiválóbb képviselője, Abü Marwán ibn Haijân (i. sz 987/8—107(3.) ,.AI-Muqtabas" (szabad fordításban: ,,A Kivonatok") eímű munkájában ugyanis voltaképpen e régi mór történeti irodalomnak általában igen részletes idézeteken alapuló, az eredetivel egyenértékű szövöget adja. Abü Haijân nevét a Muqtabason kívül még több mór történeti mű is viselte. I' CHALMKTA meggyőző fejtegetéseiből (Historiográfia medieval Hispana: Arabic»: Al-Andalus"XXXVII [1972.j. 353 92) azonban az tűnik ki, hogy e művek, sőt maga a Muqtabas is, csak részeit alkották Ibn H'ój&n mintegy hatvan kötetes ..Al-Matín" (..A Szilárd") című közvetlen hagyományozásban szintén 129