Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)
Az Árpád-kori mohamedánokról és neveikről (Névtudományi előadások a II. Névtudományi Konferencián: Nyelvtud. Ért., 70.sz., 1970), 254-59
268 (MELIC'H . NyK. XXXIX, 10 RÉTHY nyomán, ő pedig HüNFALVYén) és külföldön is (T. LEWICKI: Rocznik Orjentalisticzny XIII, 122; I. HRBEK: AOr. V, 221 2; vö. e véleményekkel szemben PAIS DEZSŐ megjegyzéseit: SRH. I, 115, 1. j.) úgy vélik, hogy a „terra Bular" kifejezés ebben a tudósításban a dunai bolgárok országára, nem pedig a volgaiakéra vonatkozik. Abban azonban mindenképpen PAIS DEZSŐ vei kell egyetértenünk, hogy ezek a bolgár földi mohamedánok, akiktől Anonymus szerint Ethey nemzetsége is származott, káliz eredetűek voltak. Elheius1 ugyanis az 1111. évi zobori oklevél is említi, mégpedig mint nyitrai káliz centuriót ( PAIS : SRH. I, 115 2. j.). Bolgár mohamedánok Yáqút arab lexikon-író (IV, 468 70) szerint is már „hosszú idővel" 1220 előtt jöttek Magyarországra, s itt missziói tevékenységet is folytattak. A kálizok egyébként a Hvárezmből Magyarországra vezető út mentén élő népeknél mindenütt megtelepedtek. Bakri XI. századi mór író tudósításából (fordításban idézi J. MARQUART, Streifzüge 72—3) tudjuk, hogy eredetileg a besenyőknél is a kálizok képviselték a mohamedán elemet, akik a mór szerző szerint bizánci hadifogságból kerültek a besenyőkhöz. Később, ugyancsak Bakri szerint, maguk a besenyők is felvették az Iszlámot. A XI. században azután, amikor a besenyő törzsszövetség felbomlott, és egyes törzsi elemei a kun törzsek közé olvadtak, a kunoknál (komanoknál) is megerősödött az Iszlám. Számolnunk kell tehát azzal, hogy sok káliz érkezett már hozzánk az Árpádok uralmának korábbi szakaszában, s hogy később a betelepülő kun csoportokkal is jöttek kálizok Magyarországra. A besenyő és feltehetőleg kun eredetű káliz csoportokat királyaink többnyire a végekre telepítették, hogy ott határőri szolgálatot teljesítsenek. Határvidékeink lakossága tehát igen kevert volt. Délen például, Eszék környékén, Imre király egy 1196. évi irata szerint besenyő-kálizok, illetőleg besenyők és kálizok (,,Hysmaelitae, vei Byssenij) éltek (vö. alább), a nyugati végek egyes pontjain pedig káliz, besenyő, kun, székely és zsidó hely- és birtoknevekkel találkozunk. Ez magyarázza meg azt is, Zala megye göcseji részén, a Kerka vidékén, káliz helynévi nyomok (Kálórja neve) mellett különböző török nevekkel (Becs, Ilemer, Taba, JS 'zata), a Zsidó személynévvel, ószövetségi nevekkel, sőt, amint szintén PAIS DEZSŐ fejtegetéseiből (MNy. XXX, 126 8) tudjuk, a koman-kunok nevével kapcsolatba hozható Komondor családnévvel is találkozunk. 4. A zsidók kisebb csoportjai már a római uralom idején megtelepedtek Magyarországon, de csak Taksony fejedelem korában kezdenek, kereskedelmi tevékenységük révén, fontosabb szerepet játszani. Erről először egv spanyolországi zsidó utazónak, Ibrahim Ibn Ya'qúbnak a Bakrinál megőrzött útijelentéséből értesülünk, aki 965-ben, Prágában nemcsak magyar és magyarországi mohamedán, hanem magyarországi zsidó kereskedőkkel is találkozott. Erősebb zsidó beáramlás következett be azután Magyarországra a XI. században, amikor szoros kapcsolatok létesültek Magyarország és Nyugat között (A. SCHEIBER: The World History of the Jewish People. The Dark Ages. 1966. 313 8). 5. Árpád-kori törvényeink, okleveleink és elbeszélő forrásaink nem tudnak arról, hogy Magyarországnak már I. István előtt vagy éppen a bonfoglalás idején jelentős mohamedán és zsidó lakossága lett volna. Sokan azonban különböző őstörténeti elképzelésekből és kombinációkból kiindulva mégis felteszik, hogy a magyar törzsekhez már Dél-Oroszországban nagyszámú mohamedán vagy zsidó népelem csatlakozott. Különösen fontosnak tartják 100
