Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
A magyar nép mongol kori nevei (magyar, baskír, király) [MNy LX/1964/, 385-404.]
79 A megmaradó kettő közül az egyik kiristân, ezt a mongolból jól ismerjük; előfordul kiristan irgen 'keresztény nép' összetételben Aryunnak I\ . Miklós pápához intézett levelében. 1 A másik az Ungari-val azonosított majar. Az azonosítás kétségtelenül Piano C a r p i n itól származik. Jelentősége kettős: a magyar ~ U ngarvs azonosítás kétségkívül igen régi, ám a Piano C a r p i n i-féle adat egyike a legrégebbi jelenleg ismert adatoknak egyfelől, másfelől különösen érdemes szemünk előtt tartani, hogy a mongoloknál utazgató szerzetesek ismerték a magyar (= Ungarns) népnevet, nyilván akkor is előttük volt ez az azonosság, amikor Magna Hungarin-ról beszéltek. 8. Van a majar előfordulásoknak még egy sajátos csoportja, amelybe azok az esetek tartoznak, amikor a majar népnév felsorolásokban vagy címekben fordul elő. Ilyenek például R a ä i d u-'d-D i nból az egyik fejezet címe: „Azoknak a háborúknak az elbeszélése, amelyeket a hercegek és a mongol hadsereg a kipcsak pusztán [dakt-i qipőáq], a bolgároknál [bulyár], oroszoknál forüs], Meke8-ben [a mokka olvasat felettébb kétes], alánoknál [alán], magyaroknál [majar], bularokní\ [bulgárok] és a baskíroknál [bakyird] viselt." (BLOCHET 43; VERCHOVSKIJ 37.) Egy másik helyen meg arról olvasunk, hogy Joői, Dzsingisz kán legidősebb fia eredetileg négy ezredet kapott apjától, később megnövekedett a számuk azokkal, akik az oroszok [urűs ], a cserkeszek [6erkes], kipcsakok [qibcäq], magyarok [majar] kiziil vagy máshonnan csatlakozott hozzájuk (BEREZIN III, 217; SMIRNOVA 275). Ide sorolandó természetesen „A mongolok titkos történeté"-nek már idézett két helye: 262. szak.: basa Sübe'etei-ba'atur-i ilmek ki kanglin kibca'ut bajigit orusut majarat asut sasut serkesüt kekimir bolar raral [ = kerel ] ene harban niken ayimaq qarin irgen-tür gürtele İdil Jayaq usutan müret ketülün Kiva Men-kermen balaqasun-tur gürtele Sübe'etei-ba'atur-i ayala'ulba : „[Ami pedig] Szübeetej-baaturt [illeti], őt észak feléküldte hadjáratra egészen a kanglin, kibcsaut, badzsigit, oroszut, madzsarat, aszút, szaszut, szerkeszüt, kesimir, bolar, kerel, e tizenegy törzs, állam és nép földjére, általkelve az Idil meg a Dzsajak vízben gazdag folyóin, egészen Kiva és \len-kermen városáig." (Vö.: HAENISCH 92; PELLIOT 108; KOZIN 309; SHIRATORI XI 49a—b; LIGETI 126, 183 — 4.) Ez a szakasz Dzsingisz kánra és az 1221 1222. évi eseményekre vonatkozik. Ezt a szakaszt részben megismétli, részben kiegészíti a 270. szakasz, amely Ögödei utasítását tartalmazza az 1228. és 1231. évek eseményei közé iktatva. Szövege ez: basa urida Sübe'etei-ba'atur-i kanglin kibca'ul bajigit orosut asut sesüt majar kekimir sergesilt buqar kerel irgen-tür gürtele Adil Jayaq usutan müret Meket Men-kermen Keyibe teri'üten balaqat-tur ayalaqsan Sübe'etei-ba'atur tede irgen-e berkeldükdejü Silbe'etei-yin gejige Butu Biiri Giiyitk Möngge teri'üten olon kö'üd-i morila'ulba: „Korábban Szübe'etej is hadba indult s eljutott egészen a kanglin, kibcsaut, badzsigit, oroszut, aszút, szeszüt. madzsar, kesimir, szergeszüt, bukar, kerel népig, átkelt az Adil m<-g a Dzsajak bővizű folyóján s Meket, Men-kermen és Kejbe, valamint a többi város ellen vonult; ott azonban ezek a népek feltartóztatták Szübeetej-baaturt. Most Szübeetej megerősítésére útnak indította Batut, Bürit, Giijüköt, Mönggét és rajtuk kívül még sok más herceget is." (Vö.: HAENISCH 45; PELLIOT 111; KOZIN 312; SHIRATORI XII, 15b 16a; LIGETI 130, 186.) 1 LIGETI LAJOS: Preklasszikus emlékek I, XIII -XIV. szá/.tul (Mongol Nyelvemléktár I [Bp„ 1963.1), 93.
