Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

A magyar nép mongol kori nevei (magyar, baskír, király) [MNy LX/1964/, 385-404.]

A magyar nép mongol kori nevei (magyar, baskír, király) 1. A következőkben tárgyalandó kérdések nem teljesen ismeretlenek; egvikükről-másikukról szó volt már korábban a magyar nyelvű szakirodalomban ha nem is mindig első kézből —, a legtöbbjét meg éppen alapos vizsgálatnak vetette alá nemrég P. PELLIOT egyik posthumus munkájában.

1 Úgy vélem, e kérdéseket érdemes napirendre tűzni mégis: PELLIOT részletekbe hatoló megjegyzései érthető módon elsiklottak a közös, magyar szempontból nem jelentéktelen összefüggések felett. Talán nem lényegtelen az sem, hogy az ő gazdag forrásanyaga tovább bővíthető. Mielőtt tulajdonképpeni mondanivalómra térnék, legyen szabad néhány rövidre fogott megjegyzést előrebocsátanom. 2. A magyar, baskír cs király természetesen e nevek mai magyar változatait képviselik. A probléma éppen az, hogyan hangzottak ezek. a mongol kori forrásokban, honnan, esetleg milyen közvetítéssel kerültek oda, nem utolsósorban pedig az, hogy miiven nép megjelölésére szolgáltak eredetileg. Végül pedig: miként lehetséges, hogy egy és ugyanazon forrásban egyszerre több nevet is használtak a magyar nép megjelölésére? 3. A nevek a tatárjáráskor s az azt megelőző és követő népmozgalmak során kerültek előtérbe, és úgy jutottak a mongol kor, azaz a XIII — XIV. század eseményeit megörökítő keleti forrásművekbe. E forrásművek közül alább a következők vallomását vesszük leginkább figyelembe. A mongol nyelvűek közül kétségtelenül ,,A mongolok titkos története" a legfontosabb. Az ismeretlen szerző műve ujgur-mongol írásos eredeti redakciójában nem maradt fenn, csak egy arról készült kínai átírásos változatában hozzáférhető napjainkban, biz az átírás 1390 tájáról származik. Maga a mű általános felfogás szerint 1240-ből való, de bizonyos meggondolások alapján egyesek e dátum helyett 1252-t, sőt 1264-et javasolták a keletkezés évéül. Magam nemrégiben arra az eredményre jutottam, hogy az 1264-es dátumot mindenképpen el kell vetnünk, elleniben a másik két évszám mellé még az 1228-at is felvehetjük: e három évszám ugyanis a mű három Változatát, eredeti formájának, majd interpolációkkal bővített redakcióinak létrejöttét jelzi.

2 •Előadás a Magyar Nyelvtudományi Társaság 1964. június 30-án tartott LX. közgyűlésén. 1 1*. PELLIOT, Notes Bur l'histpire de la Horde d'Or, suivies de Quelques noms turcs d'hommes et de peuples í'inissant en ,,ar". Paris, 1949. 1 A mongolok titkos története, közreadja LIGETI LAJOS (Gondolat; BP., 1962.) 210 — 3. ,,A mongolok titkos történeté"-nek mongol szövegét ós fordítását E. HAENISCH,