Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

Régi török eredetű neveink III—IV. [MNy LXXV /1979/, nyomás alatt]

452 igényelnek; lehet, hogy egy részük valóban a török méltóságnévből ered, amíg azonban a bő melléknév eredete nincs tisztázva, ez a munka nem végezhető el eredményesen. A bő mn.-ről ma sem mondhatunk mást, mint BÁRCZI: a javasolt jelentésfejlődés elképzelhető, de nem igazolható. ölbő. Ez is PAIS DEZSŐ etimológiája (Ölbő: KCsA. II, 324—6). A XIII­XIV. századi oklevelekből Ilbej, Elben, Elbew stb. alakban jelentkező hely­neveket Ölbő-nek olvasva egy török Ilbäg személynévből magyarázza, mely eredetileg méltóságnév lett volna. A törökből valóban kimutathatunk egy il bőgi 'a nép, törzs ura' méltóság­nevet. A Qutadyu biligből való: qayu yabyu yuyruS bolur il bägi 'az egyik yabyu, yuyrué, il-bögi lesz' (DTS. 168; CLAUSON, ED. 906). Az il-bägi cím (névben is) tovább él a mongol korban (pl. Ras i d ad-Din, orosz ford. I, 286 III, 320). Az il-bäg alak, birtokos személyrag nélkül, rendhagyó; méltóság­névként, ebben az értelemben nem mutatható ki. Az ellenőrzés nélkül meg­bízhatatlan BLOCHET (Introduction 78—9) nyomán idézett libeg Kaan 'állító­lagos kínai császár' valójában nem más, mint a jól ismert mongol Eibele (Elbeg) kán, aki a XIV. század végén szerepel (GROUSSET, The Empire of the Steppes 503). Megjegyzendő, ez a név mongol, s nem más, mint az irod. mong. elbeg 'abundance; abundant, plentiful, rich' ( LESS. 306); mongol jövevény­ként megvan a kunban is: elbek, elpek 'reichlich' (GRÖNB. 86). Ezzel szemben az ilyan, ilqan hiteles, de jelentése nem 'Stammes-Chan, Landes-Chan, Regional-Chan', hanem 'Friedenfürst, untergebener Fürst, gehor­sam ír Fürst' (vö. DOERFER , TMEN. II, 209). E magyarázat helyes, ugyanis az il bägi birtokos jelzős szerkezet (ha tetszik, összetétel), az Uyan pedig minő­ségi jelzős összetétel. Az il 'nép, ország, tartomány' a mongol korban új jelentést vesz fel: 'önként, harc nélkül behódolt (nép, ország); békés' szemben a bulya-xal vagy yayi-xal, amely a.m. 'fegyverrel ellenálló, ellenséges, lázadó (nép, ország)'. Az il bulya irgen 'meghódolt és lázadó népek' előfordul már Güvük 1246-os perzsa nyelvű levelének mongol pecsétjén; vö. LIGETI, Monti­menta II, 20. Igen érdekes, hogy PAIS ugyanakkor kimutatott egy 1328-ból kelt okle­vélből egy libeg (Jlbegh) nevű személyt egv olyan vidékről, „ahol gyakran találkozunk török származású népelemekkel, törökből való személy- és hely­nevekkel". Ölbő és libeg ugyanazon névnek két korábbi és későbbi magyar változata. Török eredetük nagyon valószínű, még akkor is, ba jelenleg ezt megnyugtató módon nem tudjuk igazolni. 5. Tulajdonneveink közt akadnak olyanok, amelyek a nélkül, hogy csu­vasos sajátságot tartalmaznának, eltérnek ún. „bolgár-török" jövevénysza­vainkban megfigyelhető egyéb török nyelvi jegyektől. Ugyanakkor feltűnő, hogy több esetben ugyanaz a török szó két különböző alakban került nyel­vünkbe. Az ölbő és Elbeg átvételében időrendi különbség van; lehet, hogy két különböző török nyelvből érkeztek hozzánk, ennek azonban semmi külső jele nem állapítható meg. Vannak esetek, ahol a török nyelvjárási különbség a magyarba kerültük után is kitapintható. Ilyen a Tarján és a Tárkány.

Next

/
Oldalképek
Tartalom